Fülöp nemrégiben hunyt el 99 éves korában, azonban a hosszúéltű herceg élete olyan volt, akár egy kalandregény. 1921-ben látta meg a napvilágot Korfun, ahonnan apja testvérének száműzetésével őt is ki kellett menekíteni, így a kisgyermeket egy narancsos ládában csempészték ki az országból. Családja belerokkant a történtekbe, így Fülöp ifjú korában a tengerésztiszti hivatás felé fordult. Ennek volt köszönhető, hogy 1939-ben, amikor a királyi család ellátogatott a dartmouth-i tengerészeti akadémiára, akkor ő vezethette körbe VI. György két lányát Erzsébetet és Margitot. Az ekkor még csak 13 éves Erzsébetnek megtetszett az ekkor már 18 éves Fülöp, így rövidesen aktív levelezésbe kezdtek.
A második világháború során Fülöp számos feladatot ellátott, így szolgált csatahajón, majd később részt vett a szicíliai partraszállásban is. A háború alatt továbbra is ápolta a kapcsolatot Erzsébettel, akit a háborút követően 1947-ben feleségül is vett. A második világháborút követően nem mindenki tetszését nyerte el, hogy Erzsébet német származású emberhez kötötte az életét, így Fülöp nem hívhatta el nővéreit sem az esküvőjére, valamint a vezetéknevét is megváltoztatta.
Néhány évvel a házasságkötés után azonban, 1952-ben hirtelen meghalt VI. György, így őt lánya, Erzsébet követte a trónon, amivel természetesen Fülöp élete is teljesen megváltozott. Fülöp 65 éven keresztül látott el diplomáciai feladatokat. Fülöpöt egészen egyedi stílus jellemezte beszédei és a protokolláris feladatai esetében is, hiszen sokszor élesen és szarkasztikusan fogalmazott. A sok humoros eset közül ilyen volt, amikor Paraguay diktátorához így intézett egy mondatot az ország zsarnoki berendezkedésére utalva: „Öröm számomra egy olyan országba érkezni, amelyet nem az állampolgárai irányítanak”.
Fülöp II. Erzsébet trónralépését követően egészen 2017-es visszavonulásáig több, mint 22 ezer hivatalos küldetésen jelent meg. A herceg többször megfordult Magyarországon is, sőt 1993-ban Erzsébet királynővel az oldalán látogatott hazánkba. Egy ilyen külföldi látogatás során fordult meg Gödöllőn is a herceg, amikor 1971-ben a Vadászati Világkiállításra érkezett. Ezen esemény szerves és nagy érdeklődéssel kísért eseménye volt az I. Hajtó Európa-bajnokság.
A sporteseményt Fülöp edinburghi herceg, mint a Nemzetközi Lovas Szövetség elnöke nyitotta meg. De nem csak megnyitotta, hanem a versenyen is részt vett. Érdekesség, hogy már a görögök és a rómaiak is rendeztek kocsiversenyeket, de a nemzetközi szövetség 1967-ben vette fel a versenyek közé. Az 1971-es EB-re 7 ország 17 négyes fogata nevezett. A három napos küzdelem 1971. szeptember 16-19. között került lebonyolításra. A teljes hétvégét átölelő verseny középső, szombati napján volt a marathoni hajtás, a versenyzőknek a Budapest-Kerepes-Gödöllő 28.5 kilométeres útvonalán kellett helyt állniuk. A közel háromórás hajtás egészen pontosan Sashalomról indult még lassú tempóban, ahol a zsűri a komótosabb járást pontozta, majd Kerepestől Gödöllőig, az Alsóparkig terepen vágtathattak sebes ügetésben a lovak. A városunkig tartó terepversenyen Fülöp herceg holtversenyben a 4-5. helyet szerezte meg,
Wisznovszky Tamás
