A köszöntők sorát Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora kezdte. Az egyetem vezetője hangsúlyozta: „A térség vezető, agrárfókuszú egyetemévé kívánunk válni.” A sport tekintetében pedig kiemelte: „Újjá alakítottuk a sportegyesületünket. Olyan kiválóságokat nyertünk meg a vizes szakosztályainknak, mint Mutina Ági, Valkai Ági vagy Kiss Gergő. Mi abban hiszünk itt, az egyetemen, hogy a modern egészségügy nem a kórházakban, nem a korszerű rendelőintézetekben kezdődik, hanem az egészséges élelmiszert előállító mezőgazdaságban és a sportot szerető és azt művelő ifjúságban.” Tudomány, oktatás, sport és kultúra jelenti a stratégia alapját, az egyetem vízióját és ennek szimbóluma az uszoda komplexum. A munka itt nem áll meg, hiszen tervezés alatt van a jégcsarnok, valamint az egyetem területén is új sportkomplexumok létrehozása várható, így minden adott, hogy a térségben élő mintegy 200 ezer ember számára a legmodernebb sportolási lehetőségeket biztosítsa az egyetem.
Blahai strand, Gizella, egyetemi strand, egyetemi tanuszoda. A középkorúak és attól idősebbek számára ismerősen csengő, nosztalgikus intézmények neveit idézte Vécsey László országgyűlési képviselő. Konstatálta, hogy „a 30 évnél fiatalabb korosztályoknak már nincs róluk élő emléke. Strandolási, úszási lehetőségként az elmúlt három évtizedben mind megszűntek.” Kiemelte, különösen fájó a Hajós Alfréd Általános Iskola önkormányzati fenntartásában működött tanuszoda megszüntetése, hiszen csaknem 100 gyermeket foszt meg a gyógyúszás lehetőségétől. Ezzel minden vízhez kapcsolódó sportolási lehetőség elapadt Gödöllőn. Örömét fejezte ki, hogy Gödöllő történetének legnagyobb közjóléti beruházását avathatják fel, amely által sok tízezer családhoz került közelebb a sportolás lehetősége. Mint mondta: „A FINA minősítés alkalmassá teszi az uszodát nemzetközi versenyek megrendezésére is, így Gödöllő felkerült a vizes sportok nemzetközi atlaszára.” Az uszoda és annak szomszédságában kialakításra kerülő jégcsarnok pedig energetikailag jól kiegészítik egymást, amelyek összekapcsolása csökkenteni fogja az üzemeltetési költségeket.
Csányi Sándor, az egyetemet működtető alapítvány elnökeként szólt a közönséghez, aki röviden beszélt a felsőoktatás reformjáról: „Elindult egy olyan fejlődés, amely lehetőséget ad arra, hogy a magyar felsőoktatás, és azon belül az agrárium felsőoktatása Gödöllőn, a MATE keretein belül ne csak Európa-, hanem világszínvonalú legyen. Minden egyetemen, amely világhírű egyetem, jelen kell, hogy legyen a sport is.” – utalt az uszoda fontosságára, egy-két sportágban pedig az élsport a cél. Az uszoda szakmailag jó kezekben van, s már több mint 800 igazolt sportolója van. Reményét fejezte ki, hogy Gödöllőre majd izgalmas vízilabda mérkőzésekre lehet járni, s a város a futball területén is feljebb tud kapaszkodni, amelynek a feltételeihez szintén szeretnének hozzájárulni, a működéshez pedig minden segítséget megad, hogy a célok teljesüljenek.
Végezetül Orbán Viktor miniszterelnök lépett a pódiumra. Elöljáróban elmondta: „Amikor jöttem közelebb az épülethez, arra gondoltam, hogy valahogy így képzeljük a jövőt. Sok gyerek, közös munka, teljesítmény, összefogás, egy eredmény, egy látvány, egy hasznos épület. Egy valami, amitől az itt élő gödöllőiek büszkébbek lesznek a városukra és valami, ami nem csak a gödöllőiek büszkeségét növeli, hanem az egész országét. Ha új dolgot építünk, akkor azt olyan színvonalon kell csinálni, hogy Európa bármely országában megállja a helyét. De nem csak bármely országban kell megállnia a helyét, hanem egyedinek is kell lennie. Minden épületnek az dönti el a minőségét, hogy tudunk-e válaszolni arra, hogy mit keres itt. Ha ránézünk erre az épületre, tudunk válaszolni: ez egy magyar épület. Nem egy kockát építettek fel, amit belül ügyesen kialakítottak, hanem az ember, ha kívülről is ránéz, akkor rögtön látja, hogy ez valahogy illeszkedik abba, amit magyar építészeti hagyománynak nevezünk.” A kormányfő a 2010 utáni időszakot és a megtett utat értékelve elmondta, hogy 35 uszoda épült, 43 áll kivitelezés alatt, 10 felújításra került – összesen 180 milliárd forint értékben. „Az egyik legfőbb nevelési eszköz a sport, mert az erős és magabiztos embereket nevel. Megtanítja, hogy kitartó munkával saját erőnkből tudunk elérni eredményeket” – hívta fel a jelenlévő iskolások figyelmét. Orbán Viktor Gödöllőről sem feledkezett meg beszélni. „Nem csak ezt az uszodát építettük meg, hanem vívócsarnokot is, de jégpályát is fogunk építeni. Ez a város nem csak sporthoz kapcsolódó fejlesztésekben részesült az elmúlt két évben, mintegy 30 milliárd forint egyéb beruházás is készült. Bölcsőde és vasútállomás.” Megragadva az alkalmat, és az eseményen jelen lévő, általa személyes köszöntésben is részesült Gémesi Györgyhöz így szólt: „Itt a polgármester úr, akkor talán azt az élcelődést megengedhetem magamnak, hogy ilyen, amikor elnyomnak egy várost a kormánypártok. Milyen lenne, hogy ha támogatnánk is?” – kérdezte viccelődve. A felsőoktatásra 2700 milliárd forintot költenek, amelyből a gödöllői székhelyű egyetemre 200 milliárd jut. Ez az összeg növelhető attól függően, hogy milyen megállapodások köttetnek az egyetemi sportfejlesztésekről. A beszédét a megszokott módon humorosan zárta. Szilágyi Árontól idézett, akit a világon egyedülálló géniusznak nevezett a három egymás utáni olimpián szerzett bajnoki címe végett. Bevallotta, jelmondata is az, amit a kiváló vívó mondott, miszerint: „Ami ma elég, az holnap kevés. Ez majdnem mindenre igaz, talán a bankadó az egyetlen, ami ez alól kivétel lehet” – fordult Csányi Sándor felé a közönség hangos derűje közepette.
Az uszoda előtt rendezett hivatalos átadási ceremónia után a medencében bemutatkoztak Gödöllő úszó és vízilabdás reménységei, akiket egykori olimpiai bajnokok, edzők, szövetségi kapitányok is figyelemmel kísértek, és egy-egy úszótempó, átadás vagy éppen gól után tapsban fejezték ki örömüket.
Többek között megkérdeztük Szécsi Zoltán háromszoros olimpiai bajnok vízilabda kapust, hogy mit gondol a városunk uszodájáról, aki a kormányt dicsérve ezt mondta: „1992-ben mentem le először a Szőnyi úti uszodába, ami az akkori igényeknek megfelelően nagyon szép volt, tiszta fürdőkkel, remek infrastruktúrával. Közel másfél évtized múlva sajnos már egy leamortizált állapot fogadott, a fürdők sem voltak tiszták. Újabb másfél évtizeddel később viszont ismét egy felújított uszoda várta és ma is várja a sportolni vágyókat. Látszik, hogy a kormánynak fontos, hogy az emberek mozogjanak és sportoljanak, ehhez pedig kiváló feltételeket biztosítanak, szemmel láthatóan óriási változás történt az elmúlt években, a gödöllői uszoda pedig gyönyörű, amihez gratuláltam is a képviselő úrnak!”
Bíró Attilának, a magyar női vízilabda-válogatott szövetségi kapitányának is tetszett az uszoda, a helyszínnel volt is egy hiányérzete, amit megosztott velünk: „Decemberben jöttünk volna Gödöllőre egy gálamérkőzést játszani a japán válogatottal, de sajnos a járvány körülményei miatt visszamondták az utat, ami persze érthető. Bízom benne, hogy hamarosan el tudunk jönni a lányokkal akár barátságos vagy tétmérkőzésre ebbe a szép gödöllői uszodába.”
Darnyi Tamás négyszeres olimpiai- és világbajnok, valamint nyolcszoros Európa-bajnok és örökös magyar bajnok úszó is megtisztelte jelenlétével a városi uszoda átadási ünnepségét. Kérdésünk arra irányult, hogy az országban felépített minőségi feltételek és sok uszoda milyen plusz segítséget adhatnak a gyermekeknek a 40 évvel ezelőtt tapasztaltakhoz képest. Válaszában szerénységgel fogalmazott: „Ezek fantasztikus dolgok, köszönjük a lehetőséget és a bizalmat. De a sportolók neveléséhez jó edzők és vezetők is kellenek, kötelességünk segíteni a jövő bajnokait és reménységeit, nekünk is van felelősségünk ebben. Mutina Ági egy remek személy Gödöllő számára és bízom abban, hogy jó közösséget tud kovácsolni helyben a gyerekeknek.”
