Az orrfolyás esetében inkább vírusos eredet mellett szól a híg, vizes váladék. Baktérium okozta felülfertőzésre utalhat a sűrű, zöld nyálka. A köhögés olyan reflexes folyamat, ami jelentősen hozzájárulhat az akut felsőlégúti fertőzések esetében a gyógyuláshoz. Elősegíti annak a váladéknak, nyálkának a kiürülését, ami a betegség alatt a légutakban termelődik. Ha a köhögés nedves, ún. produktív, azaz segíti a nyálka felszakadását, akkor nem szükséges, sőt, kifejezetten káros lehet a köhögéscsillapító készítmények használata. Ilyenkor inkább váladékoldó gyógyszerek javasolhatóak, melyek elfolyósítják a sűrűbb nyálkát, és ezáltal segítik a gyógyulást! Ezeket nappal alkalmazzuk, hiszen esti használatuk fokozhatja a köhögést, zavarhatja az éjjeli alvást. A száraz, kínzó köhögés azonban, különösen, ha hányásig fokozódik, vagy jelentősen zavarja az éjszakai nyugalmat, szükségessé teheti a köhögéscsillapító használatát.
Ami az orvoshoz fordulást illeti: néhány napig tartó, láztalan, jelentős általános állapotromlást nem okozó, súlyos általános tünettel nem járó orrfolyás, köhögés esetén nem szükséges orvoshoz fordulni. Egy hétnél hosszabb fennállás, vagy az első héten a tünetek folyamatos rosszabbodása esetén konzultáljunk a háziorvosunkkal. Ha a második héten sincs javulás, mindenképpen szükség van a fizikális vizsgálatra, 6-8 héten túl tartó tünetek esetén pedig alapos fül-orr-gégészeti, allergológiai, esetleg tüdőgyógyászati, belgyógyászati kivizsgálás indokolt. A köhögés hátterében ilyenkor orr-, és arcmelléküreg gyulladás, a gége, légcső, hörgők, tüdő gyulladásos vagy egyéb krónikus betegségei is állhatnak.
Az influenza megelőzésére novembertől rendelkezésre áll a védőoltás. Más légúti vírusfertőzésekkel szemben a szervezet fogékonyságát az egészséges életmód eszközeivel csökkenthetjük. Ilyenek például a rendszeres testmozgás, az évszaknak megfelelő öltözködés, a vitaminokban, nyomelemekben gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozás, a bő folyadékfogyasztás, az alapvető higiénés szabályok betartása, mint a gyakori kézmosás, a tömeg kerülése, a beltéri levegő gyakori szellőztetése, párásítása, zsebkendőbe köhögés, tüsszentés „illemszabályainak” betartása. Rontja a szervezet ellenállóképességét az aktív és passzív dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, valamint a fizikai, szellemi túlterhelés.
A szövődménymentes felsőlégúti vírusfertőzés gyógyszerei a patikában vény nélkül kaphatók. Jó, ha a házipatikában rendszeresen tartjuk őket, így a tünetek kezdetekor mielőbb elkezdődhet a kezelés. Ide tartoznak a már említett nyákoldó, köptető készítmények. Erős orrdugulás, orrfolyás esetében ún. lohasztó orrcseppek segíthetnek megszüntetni az orrlégzést akadályozó nyálkahártya-duzzanatot, és könnyebbé teszik a váladék ürülését. Az orrcseppet mindig orrfújás után cseppentsük, 5-7 napnál hosszabb ideig nem szabad rendszeresen használni. Ennek oka egyrészt a hozzászokás veszélye, másrészt a tartós használat rontja az orr nyálkahártyájának saját vérellátását, így a nyálkahártya szerkezete megváltozik, ellenállóképessége, védelmi funkciója romlik. Az orrcsepp-használat előtt javasolt a gyorsabb gyógyulás érdekében az orrjáratok átöblítése enyhén sós, langyos vízzel, vagy patikában kapható tengeri sóoldatokkal. Érdemes még néhány szót szólni a helyes orrfúvási technikáról. A két orrfelet külön-külön fújjuk ki, miközben a másikat befogjuk.
Lázcsillapítót 38oC hónaljban mért testhőmérséklet felett kell beszedni. A láz a folyadékszükségletet jelentősen emeli, így a betegség alatt legalább 1 literrel több folyadékot kell fogyasztani a megszokottnál. A hagyományos „népi” gyógymódok közül a zöld tea, a citrus-félék, a méz és a fokhagyma fogyasztása is segítheti a mihamarabbi felépülést.
Felmerül még kérdésként, hogy hogyan lehet a COVID-fertőzés és más légúti vírusbetegségek tüneteit elkülöníteni. Ennek biztos módja a COVID-vírus kimutatása PCR vizsgálattal. A tünetek alapján néha erős gyanú lehet a COVID-fertőzésre, jellemző például az ízérzékelés és szaglás zavara. A fertőzés azonban sok esetben ugyanolyan tünetekkel zajlik, mint más légúti vírusok, így főként azoknál, akik környezetében előfordult COVID-fertőzés, érdemes a kórokozó kimutatására törekedni.
Páll Gabriella
gyermekorvos, allergológus