Az együttműködés aláírása pár héttel az önkormányzati választás előtt történt. A Szövetség Gödöllőért 2019 nyarán megfogalmazott programjában az egyik pont éppen a strand volt. Kolozs Csaba egykori polgármesterjelölt 2019. júliusában ezt mondta:
„Ha 30 ezer ember strandot szeretne a városban, akkor meg kell találni a lehetőséget ennek megteremtésére. Miért történik mégis az, amit sokan nem akartak? Gondolok itt például a városháza lebontására. Nem bújhatunk a mögé, hogy nem lehet nullszaldósan üzemeltetni egy strandot, miközben milliárdos vagyonvesztéssel lebontható egy városháza.”
Ezek után ősszel Gémesi György az együttműködés keretében kötelezettséget vállalt arra, hogy a Veresegyházon épülő Fürdőkomplexum építéséhez anyagi támogatás nyújtását kezdeményezi a képviselőtestületnél. Pásztor Béla a veresi testületi ülésen elmondta, hogy már régen tárgyalnak erről Gödöllővel, de eddig nem került ez megfogalmazásra, mert csak most jelentkezett a gödöllői városvezetés.
Feltehetnénk a naiv kérdést, hogy miért éppen a kampány finisében jelentkezett Gémesi György, de inkább maradjunk a tényeknél!
A 2019. szeptember 12-ei veresi testületi ülésen elhangzott, hogy ez Veresegyháznak semmiféle konkrét kötelezettséget nem jelent mindaddig, amíg Gödöllő nem fizet hozzájárulást a fürdő építéséhez. Ez azért is érdekes, mert az együttműködés számos egyéb területet fed le papíron, melyek közt egy Gödöllő–Veresegyház gazdaság- és infrastruktúra fejlesztési tengely kialakításáról, továbbá a két település kulturális programjainak összehangolásáról, valamint a civil és ifjúsági kapcsolatok erősítéséről is szólnak. Pásztor Béla megerősítette: annyi kedvezményt kapnak jegy formájában a gödöllőiek, amennyi összeget Gödöllő Város Önkormányzata megfizet. Hozzátette, hogy a gödöllőiek nem kaphatnak nagyobb kedvezményt, mint a helyiek. Ha őszinték akarunk lenni, akkor ez egy valódi lokálpatrióta városvezető korrekt megnyilvánulása. Viszont a polgármester sem beszél másról, mint a fürdőhasználatról, a megállapodás többi része szót sem érdemelt az ülésen.
2019. szeptember 19-én, az együttműködés aláírását megelőző napon – a ciklus utolsó testületi ülésén – Gödöllőn is tárgyalták a hosszútávú megállapodást. A város vezetője jelezte, hogy pár héten belül indul a fürdő fejlesztése, de Gödöllő részéről nincs elköteleződés, a város vagyonát nem érinti a megállapodás. Ha 2020-ban elkészül az első ütem, a város valamilyen formában csatlakozik a projekthez. Kovács Barnabás (MSZP) kételkedett ebben, hiszen tíz éve folyamatosan tárgyaltak befektetőkkel, és mindig csúszott a megvalósítás. Gémesi György válaszában jelezte, hogy „el kell indítani, mert lejárnak az engedélyek, az első ütem három medencét foglal magában”. Simon Gellért (Fidesz-KDNP) kinyilvánította, nem sportszerű pár héttel a választás előtt aláírni egy hosszútávú megállapodást, ráadásul a térséget egykoron vezető Gödöllő ezzel a döntéssel felzárkózik és csatlakozik egy veresegyházi fürdőfejlesztéshez. Szerinte „Gödöllőn kellene tartani a helyiek pénzét, és megteremteni annak a lehetőségét, hogy a gödöllőiek fürdőbe járjanak.”
A megállapodás aláírása óta eltelt közel két évben nem indult el a beruházás, nincs kész az első ütem, és nem hozta vissza a városvezetés a képviselőtestület elé az anyagi támogatás lehetőségét. Szubjektív kérdés, hogy a gazdasági és infrastrukturális fejlesztések, a kulturális, civil és ifjúsági kapcsolatok erősítése milyen ütemben haladt a két város között, de a fürdő ezzel csak a kampány egyik elemévé vált. Arra pedig a gödöllőiek csak kereshetik a választ,
hogy Gémesi György az 1994-től folyamatosan valamilyen módon a kampány eszközévé kikiáltott fürdő, strand, majd termál program után hogyan jutott el addig, hogy a város pénzét „kihelyezze” Veresre, növelve az ottani adóbevételeket.
A „fürdő-sztori” legújabb történésén már csak mosolyogni lehet. 2021. május 19-én, a város online fogadóóráján egy „ismeretlen” kérdező szóvá tette, hogy az uszoda mögötti részen miért nem lesz strand. A polgármester kapva kapott az alkalmon, és támogatásáról biztosította kérdezőjét, bár ő is tudja, hogy kormányhatározat rendelkezik a jégcsarnok építéséről, az állami területet szépen ki is takarították. Ráadásul évtizedek óta sokan szeretnének korcsolyázni is Gödöllőn, amiért minő véletlen, többek között éppen Veresegyházra járnak a helyiek. Hab a tortán, hogy energetikailag a jég hűtése és a víz fűtése ideális megoldás, és hatékonyan üzemeltethető együtt az uszoda és a jégcsarnok, ami szavak szintjén fontos a városvezetésnek. Csak bizakodhatunk, hogy nem lesz újabb támadási felület a jégcsarnok beruházása. A veresi megállapodással ellentétben a jégcsarnok és uszoda „együttműködése” inkább nevezhető modellértékűnek. Ugyanis a veresi együttműködésről Gémesi György ezt mondta: „Ez a modell értékű kezdeményezés a gazdasági erőtérnek a kölcsönös előnyök mentén történő összekötése… Ez több munkahelyet, és nagyobb adóbevételt jelent.”
Amit ma bizonyosan állíthatunk, hogy senki se készítse elő gödöllői lakcímkártyáját a veresegyházi termálfürdő pénztáránál, mert kedvezmény sajnos nem jár érte.
