A Kálvária kálváriája

Az Erzsébet-parki Kálvária építését gróf Grassalkovich I. Antal kezdte el halála évében, 1771-ben, és fia, Grassalkovich II. Antal fejezte be 1775-ben. A Kálváriát feltehetően Mayerhoffer András pesti építőmester készítette barokk stílusban, aki a kor híres tervezője volt, nevéhez fűződik a kastély terve is.

Sík vidékeken, ahol nem lehetett dombra építeni a Kálváriát, kő építményt készítettek, amely a Golgota hegyét szimbolizálta.  A gödöllői Kálvária letompított sarkú négyszögletes építmény, amelynek tetejére kétoldalt rokokó kőkorláttal szegélyezett lépcsőn lehet feljutni. A Kálvária tetején kő szoborcsoport látható: Krisztus a kereszten, két oldalán a két lator, a kereszt tövében bűnbánó Mária Magdolna, bal oldalon Mária, jobb oldalon János alakja látható. Mária és János szobra eredeti, Mária Magdolna szobra és a kereszteken látható szobrok az 1827. évi viharkár utáni helyreállítás során készültek. A Kálvária alatt üreges rész látható, a vörös márvánnyal burkolt üreg víztározóként működött, 1200 hektoliteres kapacitással. Ez biztosította a kastély vízellátását: a Pazsaki források vizét agyagcsöveken keresztül juttatták el a medencébe, amíg a források el nem apadtak. Ezután sokáig üresen állt az építmény, majd a 19. század végén egy gőzgép segítségével a Hattyús-tó vizét juttatták a víztározóba és innen látták el a kastély Felsőkertjének vízutánpótlását. A Kálváriát többször felújították: 1827-ben vihar okozta károk miatt, majd 1931-ben, 1961-ben és 1990-ben, végül a Norvég Alap támogatásából 2011-ben.

A sokéves probléma folytatódik. A jelenlegi állapot jól tükrözi a város hanyag és felelőtlen hozzáállását. A legutóbbi felújítás 2011-ben történt, amikor a Királyi Váró és a máriabesnyői filagória is megújult. Mindhárom projekt finanszírozása a Norvég Alapból történt. A másik két helyen nincs műszaki probléma, azonban a város idei költségvetésében is szerepel forrás a Norvég Alapból felújított épületek fenntartására. Ezek közül idén csak a Királyi Váró karbantartása van beütemezve.

Pedig a Kálvária állapota aggasztó. A 2011-es felújításnál sajnos komoly műszaki hiányosságok merültek fel. Az akkori műemléki felújításokat felügyelő Klaniczay Péter sem volt megelégedve a tervekkel. Mára beigazolódott, hogy a vízelvezetés nem lett megoldva, a vízszigetelés pedig nem, vagy nem megfelelően készült el. Régi gödöllőiek emlékezhetnek arra, hogy sokáig egy „gyűrű” fogta össze a falakat, mert statikailag nem bírták a rájuk nehezedő terhet. A város mindig csak az éppen legszükségesebb és elkerülhetetlen állagmegóvásokat végeztette el a tisztességes felújítás helyett. „Nincs rá pénz!” felkiáltással oldották meg a jószándékú segíteni akaró helyiek és helyi vállalkozók felajánlásait.

Varga Árpád korábbi képviselő is sokszor felvetette ezt a problémát a polgármesternek. Több ízben ígéretet kapott arra, hogy a csapadékvíz-elvezetést, a vakolat javítását, valamint a szobrok karbantartási munkáit elvégzik, és megoldják a szobrok letakarását is. Akkor sem és azóta sem végezték el ezeket a feladatokat, nem oldódtak meg még az alapvető állagmegóvási hiányosságok sem. A Kálvária állapota tovább romlik, pedig ezt is a Norvég Alap fenntartási keretéből lehetne finanszírozni.

A 2011-es felújítás során sok probléma merült fel, de nem foglalkozott vele a generál kivitelező. Ennek nyomait mutatja a mai méltatlan helyzet. A köpenyfalakról esik le a vakolat, amely baleset- és életveszélyes. A szerkezeti problémákat súlyosbítja a megfelelő karbantartás hiánya. A falevelek eltömítik a csapadékot elvezető folyókákat. Ezek a folyókák sincsenek megfelelő állapotban, az is előfordulhat, hogy a falba is jut víz. Ez a folyamatos nedves környezet erodálja legjobban a téglából épült falszerkezetet és a vakolatot. Fontos lenne a korábban leírt szoborcsoport téli letakarása is. Ez meg is történt az első 5-6 évben, de évekkel ezelőtt sajnos felgyújtották a takaróponyvákat. Azóta a szobrok télen nem voltak letakarva… A képviselők jelezték, de ismét jött a varázsmondat: „Nincs rá pénz!”. Ez is jelentősen megrövidíti a restaurálásuk élettartamát, amely 25-30 év.

A legvalószínűbb forgatókönyv ez alapján az egész Kálvária ismételt felújítása. Felmerül a kérdés: lesz majd erre pénz? Mennyivel kerül többe a város hanyagsága?

– vár –