/

Visszatekintés a palotakerti lakótelep távfűtésére

Szerencsére nem választási időszakban kértek fel arra, hogy röviden és tényszerűen írjak a lakótelep fűtési rendszeréről és a korszerűsítések nyomán elért eredményekről. Nem kívánok részletekbe bonyolódni, de az igazi változások húsz évvel ezelőtt kezdődtek, amikor a lakótelep fűtési rendszerét átalakítottuk a háromcsöves rendszerről a kétcsöves rendszerre.

Kicseréltük a rossz hatásfokkal üzemelő kazánokat, és a lakótelep valamennyi hőközpontját korszerűsítettük. Odaadó marketing munkával megvalósítottuk, hogy ahol a lakóközösség azonosult a korszerűsítési trendekkel, ott a ház  lakásaiban költségosztókat és termosztatikus radiátor szelepeket szereltünk fel. Ez azt jelentette, hogy minden tulajdonos szabályozni tudja a fűtési rendszerét, ki-ki komfortérzetének és pénztárcájának megfelelően gazdálkodhatott a beérkező hőenergiával. Kerestük a lehetőséget, hogy a szabadpiacról olcsóbban megvehető gázzal állítsuk elő a fűtéshez és melegvíz szolgáltatáshoz szükséges hőmennyiséget.

Több évig a Tigáz által kínált árnál jóval olcsóbban vettünk gázt az Emfesztől, ennek köszönhetően az évek alatt kb. 200 millió Ft-tal kevesebbet fizettek a fogyasztóink a távhőszolgáltatásért. Nem kevés marketing munkát végeztünk az épületek hőszigetelésének ismertetésére. Szerencsére abban az időben állami támogatásra is lehetett pályázni. A lakótelepen két db tízemeletes épületnél teljes külső hőszigetelést sikerült megvalósítani. A hőszigetelésnek köszönhetően nem csak esztétikailag lettek szebbek az épületek, hanem kb. 35-40%-os megtakarítást is elértek. Jelen írásban nem szándékozom pellengérre állítani és konkrétan megnevezni azt az épületet, ahol megépülése óta nem korszerűsítettek, de összehasonlításul álljon itt két adat az általuk felhasznált hőenergiáról. A fűtéskorszerűsített költségosztóval és termosztatikus szelepekkel ellátott ház 2019-ben 831 GJ hőmennyiséget használt el. Az eredeti állapotban maradt ház 2019-es felhasználása 1600 GJ, majdnem a duplája.

Ha megnézzük a lakótelep egészét, akkor megállapíthatjuk, hogy három épületnél nem történt korszerűsítés. Ezek között van négyemeletes és tízemeletes épület is. Ha tanulmányozzuk a lakótelep másik, teljeskörűen felújított (fűtéskorszerűsített és hőszigetelt) épületét, akkor majdnem pontosan ugyanolyan számokat kapunk: a Palotakert 15. 2019-es éves hőfelhasználása 831 GJ, az egy légköbméterre eső hőmennyiség mindkét épületnél 134 MJ/ légköbméter/év. Az összehasonlítás kedvéért megnézhetjük a nem korszerűsített négyemeletes épületet is, ahol az éves hőmennyiség felhasználás 891 GJ volt, de a tízemeletes épületek fűtött légtérfogata 6188 légköbméter, míg a négyemeletesé 4884 légköbméter. Ebből adódik, hogy az egy légköbméterre jutó hőmennyiség a négyemeletesnél 183 MJ egy évre. míg a tízemeletesnél 134 MJ. 

A korszerűsítés kapcsán feltétlenül érdemes megemlíteni, mennyire fontos a nyílászárók cseréje, beleértve a folyosók végén található ablakos felületeket is. Befejezésül jó szívvel ajánlom a korszerűsítések folytatását.

Tóth István

Legújabb cikkek a Közélet kategóriából

Cserkészet világnapja

A mai napon ünneplik a világ cserkészei a Thinking Dayt, vagyis a cserkészet világnapját. A legnagyobb…

Tadeusz Kościuszko Tábornok

Kétszázötven éve született a világ legismertebb kelet-európai szabadsághőse, a lengyel Tadeusz Kościuszko tábKétszázhetvenöt éve született a…