Mentális erőnlét tréning a koronavírus árnyékában

A cikkünk bevezetést ad egy olyan mentális erőnlét (reziliencia) programba, amely segíthet mindenkinek megérteni, miként tudjuk leküzdeni a koronavírus okozta stresszhelyzeteket és fejleszteni a mentális erőnlétüket. A programnak nemcsak pszichológiai, hanem fizikai hatásai lehetnek, mint például a javuló teljesítmény.

A mentális erőnlét (reziliencia) fontossága a koronavírus alatt

A koronavírus megváltoztatta az életünket, és az elkövetkező éveket a koronavírus árnyékában, annak hatásainak ismeretében fogjuk megélni. Mindannyian váratlan nehézségeket és kihívásokat élünk át, azonban néhányunk helyzetét jobban megnehezítette a világjárvány. Az aktív dolgozók fokozottabban érzik a vírus hatásait a világ hirtelen változásai miatt. Számos eseményt elhalasztottak vagy töröltek, sőt a folyamatban lévő fejlesztéseket is megszakították. Ez megnövelte az emberek aggodalmát mind a jelenük, mind pedig a jövőjükkel kapcsolatosan. Olyan kihívásokkal is kénytelenek vagyunk szembesülni, mint a több napos/hetes karantén, valamint a szokatlan és korlátozott életkörülmények, amelyek ugyanúgy befolyásolhatják egy munkahely szereplőinek egyéni és csapatszintű teljesítményét és a pszichés jólétet. Egyes munkavállalók azonban képesek kitartani és megerősödni ezekben a stresszes időkben, illetve elérni a legjobb teljesítményüket, míg mások feladják és / vagy alul teljesítenek.

Kutatók a „Vajon mi áll ennek a hátterében?” kérdésre adott válasz szerint mindez összefüggésben van az egyének pszichológiai ellenálló képességével másnéven, reziliencával vagy mentális lelkierővel.

Reziliencia – Mentális Erőnléti Tréning

A félreértések előtt fontos megmagyarázni mi is az a reziliencia. A pszichológiai reziliencia (vagyis a mentális erőnlét) a nehézségekkel való sikeres megbirkózási képességet jelenti, ami megvédi az egyént a stressz lehetséges negatív hatásaitól. A magas szintű munkát végzőket általában elismerik a rezilienciájuk miatt, de a jelenlegi vírus helyzet teszteli ezt a képességüket. Ahhoz, hogy ezeket a váratlan kihívásokat leküzdjék, magas rezilienciával kell, hogy rendelkezzenek, ezáltal sikeresen megbirkózhatnak a vírus negatív hatásaival, illetve fenntarthatják a teljesítményüket. Ebből kifolyólag a pszichológusoknak és az vezetőknek megfelelő programot kell találniuk, amely segít fejleszteni illetve javítani a dolgozók rezilienciáját ebben a nehéz időszakban.

A közelmúltban tudósok megtervezték a Mentális Erőnlét Tréning programot, amelynek célja a pszichológiai reziliencia fejlesztése a siker elérése érdekében.

A program három fontos témára összpontosít – személyes tulajdonságok, „elősegítő” környezet és kihívást jelentő gondolkodásmód -, hogy fejlessze a stressz elviselésének képességét.

Személyes tulajdonságok

Amikor a személyes tulajdonságokról beszélünk, a program megkülönbözteti a személyiség jellemzőit (pl.: optimista, magabiztos, motivált), pszichológiai készségeket és folyamatokat (pl.: cél-kitűzés vagy vizualizáció), valamint a kívánt eredményeket (pl. képes az érzelmek, illetve a stressz kezelésére), amelyek megóvják az embert a negatív következményektől és hatásoktól. A személyes tulajdonságok megkülönböztetésre azért van szükség, hogy jobban megértsük a személyiségjellemzőket és a pszichológiai készségeket, amelyek a mentális felkészültségét alkotják a kihívásokra. Ezen kívül, a program segít kiválasztani és megtanítani a pszichológiai készségeket azzal a céllal, hogy konkrét és kívánt eredményeket kapjunk. Például, ahhoz, hogy javuljon egy ember önbizalma (kívánt eredmény), olyan pszichológiai készségeket ajánlatos fejleszteni, amelyek segítenek ezt a célt elérni. Továbbá, fontos megjegyezni, hogy a személyiségjellemzőket nehezebb megváltoztatni, mint a pszichológiai képességüket.

A Mentális Erőnléti Tréning program segíthet abban, hogy a pszichológusok elemezni, illetve fejleszteni tudják az emberek személyes tulajdonságait, hogy ezáltal képesek legyenek megbirkózni a vírushelyzet negatív hatásaival.

„Elősegítő” környezet

A rezilienciát erősen befolyásolják a környezeti tényezők, ezért figyelembe kell venni a környezetet, valamint a körülményeket, ahol dolgozunk, a mentális erőnlét fejlesztése érdekében. Az úgynevezett „elősegítő” környezetet találták a kutatók a legmegfelelőbbnek a reziliencia növelésében, amelyhez a kihívás és a támogatás egyensúlyban tartása járul hozzá. A kihívás elősegíti a felelősség megteremtését és lehetőséget ad arra, hogy fejlesztő jellegű visszajelzéseket (tanácsot) kapjanak a dolgozók, arról, hogy hogyan is tudnak előre lépni a teljesítményükben és a releziliencia fejlesztésben. A támogatás segít abban, hogy javítsák a személyes tulajdonságokat, és hogy bizalmat alakítsanak ki a vezetőkkel, illetve a munkatársakkal. A támogatás mellett fontos a motivációs visszajelzés, amely inspirálja és tájékoztatja a dolgozókat arról, hogy milyen hatékony és sikeres fejlődésük. A kihívás és a támogatás teóriája különböző „mátrixok” kifejlesztését eredményezte, amelyek négyféle környezetet különböztetnek meg:

  1. Stagnáló („álló”) környezet: 
    1. A munkavállalók nem értik, illetve nem érdekeltek abban, hogy mi folyik körülöttük
    2. A munkavállalók nem motiváltak 
    3. Úgynevezett „láthatatlan” vezetők
  2. Kíméletlen környezet:
    1. Mások vagy a kultúra hibáztatása, amikor a magas követelmények nem teljesülnek
    2. „Nem érdekel” mentalitás
    3. A munkavállalók elszigeteltnek vagy egyedül érzik magukat
  1. Kényelmes környezet:
    1. A nehéz vagy fontos beszélgetéseket elkerülik
    2. Nincs személyes és szakmai fejlődés
    3. A munkavállalók csakis a komfortzónájukon belül tartózkodnak
  2. „Elősegítő” környezet:
    1. Mindenki támogatja egymást
    2. A munkavállalók kihívásokkal teli, de támogató környezetben dolgoznak, és a fejlődés lehetőségeit keresik
    3. Jó a kapcsolat munkavállalók és a vezetők között

Látható, hogy a reziliencia fejlesztése érdekében egy „elősegítő” környezetet érdemes kialakítani és fenntartani. A nagyon sok kihívás és nem elég támogatás gyengítheti a munkavállalók jólétét; másrészt a túlzott támogatás és nem elegendő kihívás nem képes fokozni a teljesítményt. Ennek következtében a kihívás és a támogatás egyensúlyban tartása kritikus.

Kihívást jelentő gondolkodásmód

A mentális erőnlét fejlesztésében elengedhetetlen a kihívást jelentő gondolkodásmód megteremtése és annak fenntartása, azaz ahogyan a munkavállalók reagálnak a stresszhelyzetekre. Bármilyen szituációval is jönnek szembe, először felmérik annak jelentőségét és fontosságát a céljaik szempontjából – „ez a szituáció hogyan befolyásolhat engem és engem ez érdekel?”. Erre a kérdésre a munkavállaló válaszolhat negatívan és a szituációt ártalmasnak tekintheti, vagy pedig pozitívan válaszol és kihívásként (lehetőségként) látja a helyzetet. Továbbá, az ember felméri a stressz kezelési technikáit – „hogy tudom ezt a helyzetet kezelni, és ez elegendő lesz?”. Amennyiben a vírus alatt, a munkavállalók a kihívást jelentő gondolkodásmóddal rendelkeznek, akkor az segíthet abban, hogy a stresszhelyzeteket felismerjék személyes és / vagy szakmai fejlődés lehetőségeként. Például, a karantén alatt, lehetőségük nyílik arra, hogy átértékeljék, illetve reflektálják a teljesítményüket, amely segíthet abban, hogy felfedezzék a „hiányosságokat” a teljesítményükben és a szakmai fejlődésükben. Ezáltal, könnyebben és célszerűbben tudnak megoldásokat keresni a hiányoságok kiküszöbölésére vezetőik vagy trénerek segítségével.

A program hozzájárulhat ahhoz, hogy a stresszhelyzeteket pozitívabban és konstruktívabban mérjük fel. A kihívást jelentő gondolkodásmód elérése érdekében, a program segít a negatív gondolatokat pozitív gondolatokká alakítani.

Fontos azonban figyelembe venni, hogy egyes embereknek, akiknek speciális személyiségük (pl.: a rosszat látják mindenben) és a hátterük van, ezt a változást nehezebben lehet elérni. Ennek következtében fontos, hogy a pszichológiai készségeket (pl.: célkitűzés) gyakran gyakorolják a munkavállalók, és az „elősegítő” környezetet megteremtsék a kihívás és a támogatás megfelelő egyensúlyával.

 Fontos kiemelni azt, hogy…

  1. a reziliencia / mentális erőnlét fogalmával előfordulhat, hogy munkavállalók vagy éppen a vezetők nincsenek teljesen tisztában, ezért minden reziliencia tréning programnak az elsődleges célja, hogy ezt letisztázza a fogalmat a félreértések elkerülése érdekében.
  2. a gyengeséget nem szabad félreértelmezni erőként, például, ha valaki szorong vagy stresszel, de ezt tagadja.
  3. amennyiben egy ember nem találja a megfelelő stresszhelyzet kezelési módszert vagy technikát, azt semmiképpen sem tekintsük gyengeségnek. Ehelyett világítsunk rá arra, hogy erről nyíltan beszélni az erősség jelének számít.
  4. személyiségtől függetlenül mindenki megtapasztalja a „töréspontját”, amelyet megint csak nem szabad gyengeségnek felfogni. Általában, ezek a töréspontok segítenek a fejlődésben, abban például, hogy megtaláljuk a számunkra legmegfelelőbb kezelési technikát.
  5. mind a három témára: a személyes tulajdonságokra, az „elősegítő” környezetre és a kihívást jelentő gondolkodásmódra, megfelelően kell összpontosítani, ahhoz hogy a munkavállalók rezilienciája / stressztűrő képessége javuljon és fejlődjön. Amennyiben, csak egy területre fókuszálunk, az nem fogja teljes mértékben a reziliencát fejleszteni és fenttartani a magas teljesítményt. Annak ellenére, hogy a témák külön-külön voltak bemutatva a cikkben, a program alkalmazásakor összpontosítani és integrálni kell mind a hármat, hogy elérjük a kívánt eredményt.

Összességében a cikk bemutatott egy olyan lehetséges reziliencia / mentális erőnléti programot, amely elősegítheti a munkavállalók rezilienciájának fejlesztését a koronavírus idején. Mindamellett, hogy a programnak jelentős előnyei vannak, ki kell emelni, hogy a rezilencia programok nem jelentenek megoldást minden pszichológiai (mentális) vagy teljesítmény problémára. 

Legújabb cikkek a Egészség kategóriából

Kedvenceink féregtelenítése

A kutyák és macskák férgessége állattartók számára ismert jelenség. Szinte egyszerű, rutin dolognak számít ennek megelőzése…

Magyar véradók napja

Előszőr 1954. november 27-én adományoztak kitüntetéseket a sokszoros váradóknak, majd 1987-ben a Magyar Vöröskereszt azt javasolta,…

Élj maradéktalanul!

A cím alapján a teljesebb életre is asszociálhatunk, de nem erről van szó: a Médiaúnió…