Gödöllői vizes (v)iszonyok

Vannak helyzetek, amikor Gémesi György sem tehet mást, mint mosolyog. Pironkodhatna is, hogy három évtizedes polgármesteri regnálása alatt akadtak meg nem valósult vagy valósított ígéretek, de mindegy is. Városunk első emberét néhány hónapja stúdióbeszélgetésre hívták, ahol megkérdezték tőle: elképzelhetőnek tartja-e, hogy budapesti polgárok elmennek Gödöllőre fürdőzni? - Fürdőzni nem fognak jönni Gödöllőre – reagált Gémesi. A helybéliek pontosan tudják, miért fogalmazott válaszában ennyire egyértelműen a gödöllői polgármester, ugye?

Termálfürdő, mint „örök” ígéret

Hosszú ideig szinte minden választási kampányban ígéretként hangzott el az alsóparki termálvíz – akár gyógyászati célú – hasznosítása, és egy fürdő építése. Nem csak Gémesi Györgyék hangoztatták ennek fontosságát és szükségességét, várospolitikai riválisaik is.

Viszont számonkérni csak azon lehet, aki választást nyert, s mint tudjuk, erre polgármesterként csak Gémesi volt képes az elmúlt három évtizedben.

A fúrásokat még az 1960-as években elkezdték az alsóparki területen, ám a munkálatok 1969-ben abbamaradtak. A termálprogramot 2000-ben újraindították, majd 2006 februárjában ismét fúrások helyszíne volt az Alsópark. Ennek nyoma a lefojtott kutak formájában ma is látható. És minden bizonnyal sokáig fognak még éktelenkedni a zöldben a kutak, mert az utolsó ciklusban már ígéret szintjén sincs utalás a termálfürdőre, mondván: a talált víz ásványi anyag koncentrációja olyan magas, hogy annak hígítási költségigénye gazdasági szempontból ellehetetlenítené a termálfürdő rentábilis megvalósítását és működtetését.

Egykoron több szabadtéri fürdője is volt Gödöllőnek, az utolsó mentsvárat az egyetemi strand jelentette

Blaha Lujza-strandfürdő Gödöllőn

Valószínűleg kevesen gondolták volna, hogy az 1970-es évek elején bezárt blahai strandfürdő egy olyan, igencsak sajnálatos folyamatot indít el Gödöllőn, miszerint: hosszú időre kulturált nyári fürdőzési lehetőség nélkül marad a település népe, amely egykoron – a környező tavak mellett – több, ilyen jellegű létesítményt (például: a kastély márványmedencéje, Gizella-fürdő) is felkereshetett.

Gizella-fürdő Gödöllőn

Ugyanakkor némi átmeneti vigaszt jelentett, hogy először az egyetem, majd bő egy évtizedig a VÜSZI Kft. megnyitotta a víztározónak készült egyetemi strandot, csakhogy ez a folyamat 2012-ben, az évről-évre növekvő közpénz-támogatási igény miatt megfeneklett. Ezt követően az egyetem sport kft-je 2016-ra felújíttatta a vizes objektumot, ám a hosszabb távú üzemeltetésre ők sem tudtak berendezkedni, így véget ért az egyetemi strandélet.

Szomorú, de a gödöllői strandkérdést ezzel le is zárhatjuk. Miután Gémesi György a strand-kérdéssel kapcsolatosan megfogalmazott egy bölcsességet – nevezetesen azt, hogy a strand időjárás-függő, ezért az üzemeltetés gazdaságossága bizonytalan –, a maga részéről ezzel dobta ezt az ügyet.

Hirtelen „mindenki” uszodát akart építeni: párhuzamos egyetemi és városi próbálkozások

A „vizes” témába Gémesi akkor szállt vissza, amikor 2012 októberében tudomására jutott a Szent István Egyetem akkori sportigazgatójának bejelentése: 50×25 méteres uszoda épülhet az egyetemi strand helyén.  Néhány nappal az egyetemi bejelentést követően a város is lépett: kiderült, hogy – a Gödöllői Sport Közalapítvány révén – TAO-támogatásból ők is uszodaépítésbe (33 méteres medencehosszal) kezdenének, méghozzá a Köztársaság úti SPAR-áruház mögött, az Ipolyság és a Túróc utca sarkán lévő 1,7 hektáros városi tulajdonú területen.

2012 decemberének végén olyan hírek keringtek, hogy veszélybe került az egyetemi strand területén létesítendő uszoda 2013 nyarára történő megvalósulása, mivel a gödöllői polgármesteri hivatal illetékes hatósági irodája nem adta ki a beruházás elindításához szükséges elvi építési engedélyt.

Ráadásul, 2013 januárjában ülésezett Gödöllő Város Önkormányzatának Helyi Építészeti-Műszaki Tervtanácsa, és olyan döntést hozott, hogy nem ajánlja az illetékes hatóságnak az elvi építési engedély megadását. Két hónappal később fordulatot jelentett, hogy az egyetem elvi építési engedélyt kapott az uszoda létesítésére, igaz, nem a strand területén, hanem a gépmúzeum és a Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ (ma NAIK) közötti részen. 

2013 októberében úgy tűnt, újabb akadály hárul el az egyetemi uszoda építése elől.

Gémesi Györgynek azonban feltételei voltak, egy Kalória-számla kiegyenlítéséhez kötötte támogató aláírását. Két hónappal később még mindig nem álltak rendelkezésre az engedélyek ahhoz, hogy elinduljon az egyetemi uszoda-beruházás.

Ugyanakkor 2014 februárjában arról szóltak a hírek, hogy előkészületi fázisba került a város által szorgalmazott és a szakági sportszövetség dotációját is élvező városi uszoda létesítése.

Az állam nem tétovázott, kiemelt beruházássá minősítette a gödöllői uszoda-projektet

2014. március 6-án csattant a képzeletbeli ostor: Balog Zoltán miniszter (EMMI) bejelentette, hogy kiemelt állami beruházás keretében versenyuszoda épül Gödöllőn, az Ady sétányon található egyetemi kertészet helyén.

Egy héttel a miniszteri bejelentés után a gödöllői képviselőtestület tagjai határozatot fogadtak el arról, hogy a városvezetés által a Köztársaság úti SPAR-áruház mögötti területen létrehozni tervezett sportuszoda- és vízilabda edzőcsarnok beruházás – a döntésig már 30 millió forintot felemésztő – megvalósítását 2014. december 31-ig felfüggesztik. Azóta tudjuk, végleg letettek róla.

2014 októberében elhangzott, hogy tervpályázatot írnak ki a gödöllői uszoda megvalósítására. 2016 februárjában feladták a gödöllői uszoda tervpályázatának indító hirdetményét, majd ugyanez év augusztusában arról lehetett hallani, hogy 3,2 milliárd forintos keretösszeggel létrejött a támogatási szerződés az építtető szervezettel, jelesül a Nemzeti Sportközpontokkal.

A 2017. június 14-i Magyar Közlönyben megjelent az a kormányhatározat, mely szerint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból 1,1 milliárd forintos többletforrást biztosítottak az vizes objektum megépítéséhez. Az objektum első ütemének (parkolók, 600 fős lelátó és a kiszolgáló/rekreációs egységek, 50 méteres, nemzetközi szintű versenymedence, valamint 6×10 méteres tanmedence) kivitelezésére összesen közel 4,7 milliárd forint állt rendelkezésre. Két héttel később aláírták az uszodaépítés szerződését, ezzel elindulhatott az engedélyezési eljárás.

Kormányhatározattal írták felül az önkormányzat fékező kimenetelű mechanizmusát

A kívülálló számára jószerivel „papírmunkának” tekinthető folyamatban szerep hárult a gödöllői önkormányzatra is, amely a szabályozási vonal módosításával kapcsolatban felmerült aggályai miatt hónapokig fékezte az építkezés megkezdését.

A konfliktust a felek végül 2018 februárjában feloldották, de a történések felgyorsítását a kormány ennek ellenére nem bízta a véletlenre, és 2018. március 5-én rendeletet fogadott el arról, hogy az építésügyi hatósági eljárásokban a beruházással érintett gödöllői belterületi telket rendezettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a telket érintő telekhatár-rendezés még nem történt meg. Ezt követően mindössze három hetet kellett várni, hogy a kivitelező átvegye a beruházás munkaterületét.

A tényleges és látványos építkezés 2018 augusztusában indult el. 2019 novemberében nyilvánosságra hozták, hogy a kivitelező elnyerte a beruházás második ütemének megvalósítását is, ami egy darab 10×25 méteres bemelegítő medence létrehozását, valamint az öltözőszárny 2 darab csapatöltözővel és különnemű akadálymentes öltözőcsoporttal történő bővítését jelenti.

Idén, június elején bejelentették, hogy a műszaki és pénzügyi szempontokat figyelembe véve, semmi akadálya nincs annak, hogy év végére elkészüljön Gödöllő történetének legnagyobb közjóléti beruházása, és a próbaüzemet követően a helyi és környékbeli lakosság is birtokba vegye a létesítményt.

Gémesiék feltételekhez kötött kompromisszuma

Mivel a gödöllői versenyuszoda látogatóinak gépjárművel történő mozgása bizonyos napszakokban forgalomnövekedést eredményezhet, cseppet sem mellékes, hogy milyen közúti kapcsolata lesz az uszodának. 2017 őszén 50 millió forintos állami pluszforrásról tettek bejelentést erre a célra. A gödöllői képviselőtestület lokálpatrióta klubos többsége hosszas vita után 5 millió forintos összeget szavazott meg a városi költségvetésből arra az esetre, ha körforgalom épül az Ady sétány és az Isaszegi út kereszteződésében.

Mint utóbb kiderült, az önkormányzat nem hívta le az 50 millió forintot, majd idén szeptemberben olyan, feltételekhez kötött „kompromisszumos” határozatot fogadtak el a Bajkó Norbert alpolgármester szavazatát is magukéval egyezőnek tudható lokálpatrióta klubosok, miszerint: a város hajlandó 20 millió forintot adni, de csak akkor, ha – a beruházó által favorizált jelzőlámpás irányítás helyett – körforgalom lesz a szóban forgó csomópontban.

Ha nem is szorosan, de ide tartozik, hogy a 2019-es önkormányzati választás kampányidőszakában Gémesi György szándéknyilatkozatot írt alá Pásztor Béla veresegyházi polgármesterrel, hogy Gödöllő támogatná a veresi termálfürdő-programot, amiért cserébe a gödöllőiek kedvezményes belépőhöz jutnának a komplexum használatakor.

A hangzatos együttműködésnek egyelőre nincs kézzelfogható következménye, de gyanítjuk, a veresiek előbb ugorhatnak majd fejest a gödöllői versenyuszodában, mint a gödöllőiek fürdőzhetnének náluk…

(FG)

Legújabb cikkek a Közélet kategóriából