Klebelsberg Kunó, a Trianon utáni talpra állás minisztere

145 éve, ezen a napon született Klebelsberg Kunó, a Trianon utáni magyar történelem fontos országgyűlési képviselője, művelődéspolitikusa, valamint vallás- és közoktatásügyi minisztere, akinek köszönhetjük Gödöllőn a legtöbb iskola létrejöttét, és jelenleg névadója a kormány Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) oktatási hivatalának is.

145 évvel ezelőtt, 1875. november 13-án született gróf Klebelsberg Kunó, a Horthy-korszak jeles vallás- és közoktatásügyi minisztere. Az Arad vármegyéből származó oktatáspolitikus 1922-től 1931-ig tartó minisztersége idején bőkezű támogatásban részesítette az oktatás és a művelődés minden területét: népiskolákat építtetett, megreformálta a gimnáziumi képzést, egyetemet alapított, valamint kutatóközpontokat és külföldi kollégiumokat hozott létre a tehetséges ifjúság képzésére. A Trianon utáni talpraállásban kulcsszerepet játszott, jelmondata – „A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá” – máig iránytű lehet a magyarság számára. 

Klebelsberg Kunó apai ágon egy osztrák arisztokrata család sarja volt, mely Tirolban rendelkezett kiterjedt birtokokkal, és amely éppen Kunó édesapja házassága révén került először kapcsolatba a magyar nemességgel. A politikus sajátos keresztneve is osztrák rokonságára utal: a Konrád egyik becézett alakja, melyet a gyermek feltételezhetően keresztapja, Czetwitz Kunó után kapott.

Klebelsberg Kunó

Klebelsberg gyermekkora túlnyomó részét félárvaságban töltötte. Még két esztendős sem volt, amikor apja egy hadgyakorlaton súlyos lovasbalesetet szenvedett, és hosszú betegeskedés után, 1877 nyarán elhunyt. A fiú ezután Székesfehérváron, édesanyja családjánál nevelkedett. A középiskolát is ebben a városban, a ciszterciek gimnáziumában végezte el, majd Budapesten, Münchenben, Berlinben és a párizsi Sorbonne-on folytatott jogi tanulmányokat. Klebelsberg 1898-ban szerezte meg a doktori címet, ezt követően osztályvezetői állást kapott a miniszterelnökségnél. 

Tisztviselőként baráti viszonyba került Tisza Istvánnal, a Nemzeti Munkapárt vezére 1910-ben közigazgatási bírói álláshoz segítette Klebelsberg Kunót, majd 1914-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárává, két évvel később pedig politikai államtitkárrá nevezte ki a tehetséges fiatalt. 

A gróf 1919 őszén (a később Máriabesnyőn eltemetett) Teleki Pál és Friedrich István által megalapított Keresztény Nemzeti Párt tagjaként kapcsolódott be a politikai életbe. A trianoni béke miatt harmadára csökkent Magyarországon Klebelsberg 1921-ben belügyminiszteri pozíciót kapott a Bethlen-kormányban, majd hozzákezdett az új választójogi törvény kidolgozásához. 

Az Egységes Párt 1922-es választási győzelme után Bethlen a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium élére állította Klebelsberg Kunót, aki 9 éves minisztersége idején talán az elmúlt ezer év legjelentősebb változtatásait hajtotta végre a magyar oktatás szerkezetében. Bővítette az iskolahálózatot, és a tudományos intézmények finanszírozásának terhét döntően az állam vállára helyezte. Az 1920-as években a tárca a teljes költségvetés közel 10%-ával rendelkezett; ez példa nélküli a magyar történelemben.

Klebelsberg Kunó oktatási reformja Gödöllőt is érintette, városunkban több iskola létrejötte is az ő tevékenységének köszönhető. Már 1913-ban az ő anyagi támogatásával és épületterve alapján készült el a Szent Imre utcában az akkor modernnek számító katolikus iskola. Az épület ma is áll és a Szent Imre Katolikus Általános Iskolának ad otthont. De az ő nevéhez köthető a Török Ignác úti alvégi elemi iskola (1928), amiben ma a Hajós iskola alsó tagozatos diákjai tanulnak, a királytelepi iskola (1929), aminek épületében jelenleg a Montágh Imre iskola működik, és a Református Líceum épülete (1928), melynek építéséhez államsegélyt és kölcsönt adott az általa vezetett minisztérium.

Amikor a trianoni békeszerződés után a premontreiek kassai, rozsnyói és nagyváradi gimnáziumában megszűnt az oktatás, dr. Takács Menyhért jászóvári prépost kezdeményezésére az anyaországban, és Klebelsberg Kunó javaslatára Gödöllőn nyílt lehetőség az elnémított, nagy hagyományú iskolák tevékenységének folytatására. A magyar állam Klebelsberg Kunó hathatós közreműködése révén 1923-ban a gödöllői Fácánoserdőt, a koronauradalom csaknem 90 holdját átengedte a rendnek az elcsatolt területek nagy hagyományú iskolái tevékenységének folytatására. Még abban az évben megtörtént egy nagyszerű természeti környezetben tervezett nevelőintézet több lépcsős építésének ünnepélyes alapkőletétele. 1924-ben nyílt meg az első iskolaév 2 évfolyamon, 2-2 osztályban, 180 diákkal. Az iskola sorsát, élete végéig szívén viselte, olyannyira, hogy az első érettségi vizsgán személyesen is jelen volt.

Felismerte, hogy a magyar kultúra továbbadásában kulcsszerepe van a pedagógusoknak. Ezért jelentősen növelte az oktatók bérét. Akkoriban havi 200 pengő volt az átlagfizetés, Klebelsberg elérte, hogy egy polgári iskolai tanár havi 340, egy középiskolai pedagógus 454, egy egyetemi tanár pedig közel 900 pengőt kereshetett. A miniszter kijárta továbbá, hogy a kormány – a trianoni békediktátumban foglalt katonai korlátozások miatt – az ifjúság bújtatott kiképzését szolgáló leventemozgalomra is találjon pénzügyi keretet.

A kultúrfölény Klebelsberg gondolatvilágában olyan erőt jelentett, mely békés eszközökkel is lehetőséget teremt a katonai szempontból megbénított Magyarországnak a trianoni békediktátum revíziójára. Az 1920-as években – pl. Rómában, Bécsben és Berlinben – alapított Collegium Hungaricumok nem csupán kutatásra, hanem kultúrdiplomáciai kapcsolatok kiépítésére is szolgáltak.

A népiskolai hálózat kiépítése során addig elhanyagolt alföldi területeken 1926–29 között összesen 5000 tantermet építtetett. Minisztersége idején kidolgozta a nyolcosztályos elemi iskola tervezetét – ennek általános bevezetésére végül Hóman Bálint idején, 1940-ben került sor. 1924-ben létrehozta a – reáliskola és a gimnázium mellett harmadik alternatívát kínáló – reálgimnázium intézményét, mely tantervében a modern ismeretekre és a természettudományokra helyezte a hangsúlyt; 1927-ben négyosztályosra bővítette a polgári iskolát, és időközben a leányiskolák kínálatát is bővítette.

Klebelsberg Kunó reformjai a felsőoktatást is átalakították. Azon túl, hogy az elcsatolt területek intézményeit letelepítette Magyarországon – a kolozsvári egyetem Szegeden, a pozsonyi pedig Pécsen talált új otthont –, a miniszter Debrecenben is hatalmas fejlesztéseket hajtott végre. Komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy hazacsábítsa a Nyugatra települt magyar tudósokat, a cél érdekében számos új tudományos központot alapított, például a tihanyi Biológiai Kutatóintézetet. 

Miután Bethlen István 1931-ben benyújtotta lemondását, Klebelsberg is távozott a kultusztárca éléről; bár Károlyi Gyula kormányában több korábbi miniszternek helyet biztosított, az ő részvételére nem tartott igényt. A politikus a későbbiekben az Alföldi Bizottságban tevékenykedett, mígnem 1932 októberében – egy betegség következtében – szívrohamban elhunyt. Klebelsberg Kunót Szegeden, a Fogadalmi templomban – a dómban – helyezték végső nyugalomra, melynek felépítését miniszterként buzgón támogatta. Gödöllőn 2008-ban utcát neveztek el róla.

Legújabb cikkek a Kultúra kategóriából

Péntek 13

Ki ne ismerne babonákat? Fekete macska, kiboruló só, törött tükör vagy péntek 13. Hogyan lett szerencsétlen…