A méz alapanyagát, legfőképpen a nektárt, a méhek tavasztól nyár végéig gyűjtögetik és szállítják kaptáraikba. A méz sokkal több, mint begyűjtött cukros nedv, abban az év minden kincse, zamata, ásványi anyaga és gyógyhatása benne van. A méz édes ízét a nem kristályosodó gyümölcscukor adja, zamatát pedig azok a különféle virágok nektárjaiban megtalálható illóolajok határozzák meg, amit a méhek összegyűjtöttek. A szakszerűen pergetett és betárolt méz alapvetően nem romlik meg, magas cukor- és alacsony víztartalma miatt a mikroorganizmusok nem tudnak benne szaporodni, azonban tanácsos frissen, egy éven belül elfogyasztani, mert színe idővel sötétedik, illóanyag és aroma gazdagsága pedig csökken.
Mézfajtáink
Sokakban felmerül, hogy honnan tudják a méhészek, mikor milyen mézet vesznek el a méhektől? A válasz nagyon egyszerű: A nektárt adó, tömegesen virágzó növények meghatározott időben, egymástól aránylag jól elhatárolhatóan virágoznak, így olyankor adják a nektárjukat.
Hazánkban a fő mézeinket adó növények virágzása a gyümölcsvirágzással és a repcével kezdődik, ezt követi – Gödöllő környékén május közepe-vége felé – az akác, majd a hárs, végül a sort július végén augusztusban a napraforgó zárja. A különböző növényekről gyűjtött mézfajták nemcsak ízükben, színükben és illatukban különböznek, hanem hatóanyagaikban is eltérnek egymástól. Van, amikor egyes növények virágzása összeér, így gyakran találkozhatunk galagonyás akáccal, vaddohányos hárssal, illetve az erdő virágai is biztos élelemforrást biztosítanak az év során. A vegyes virágméz esetében a méhek a nektárt az adott pillanatban nyíló, számukra elérhető különféle virágokról gyűjtik össze. A vegyes virágméz tehát minden olyan méz, ami több virágfajta mézét tartalmazza, így a méhek által látogatott növények köre és maga a méz is nagyon változatos lehet.
Hazánkban a legnagyobb mennyiségben termelt és legismertebb mézfajták:
A vegyes virágmézet a méhek egész évben, kora tavasztól késő őszig gyűjtik. Egy évben többször pörgetik a méhészek, általában a fajtamézek termelése előtti és utáni időszak mézei. Megjelenése nagyon változatos, a világos sárgás színtől a sárgásbarna színeken át egészen a sötétbarna, szinte fekete színekig. Íze, illata, zamata szintén sokféle, de jellemzően erős, dinamikus ízekben gazdag. Általában könnyen kristályosodik.
A repceméz fehér vagy elefántcsontszín színű, gyorsan kristályosodó méz. Kristályai aprószemcsések, gyakran fehéres színű, kellemesen selymes állagú karakteres ízű krémmézet készítenek belőle. A folyékony méz folyamatos keverés mellett kristályosodik ki néhány hét alatt, így egy kenhető, krémszerű mézet kapunk. A krémméz könnyen kenhető kenyérre, nem csöpög, így gyakran választják gyerekek számára mézeskenyérhez. Alacsony savtartalma miatt gyomorsav-túltengésben szenvedőknek ajánlott. Repcemézben jellemző, hogy az egyéb mézekben előforduló 11 cukorféle közül csak hármat tartalmaz, és nincs benne például szaharóz, melyre a cukorbetegek érzékenyek.
Sokak számára a világos fehéres sárga néha zöldes színbe hajló, átlátszó akácméz az igazi. Kellemesen enyhe íze miatt sokan használják kávé ízesítésére, mivel kevésbé karakteres így nem változtatja meg a kávé jellegét. Az akácvirág sok nektárt és kevés pollent termel, ezért a virágporra érzékenyek próbára tehetik. Előnyös tulajdonsága, hogy az cukorösszetétele miatt sokáig folyékony marad.
A hársméz színe változatos, a világossárgától a borostyánságáig terjed, nagyon erős, édes, karakteres ízű, igen intenzív, hársillatú méz. Viszonylag nehezen kristályosodik, de ha kikristályosodik, nagyszemcsés fehér színűvé válik. Illóolajai és egyéb hatóanyagai révén enyhíti a megfázásos tüneteket, köhögést, hörghurutot. Mindezek mellett lázcsillapításra, meghűlésre és nyugtatásra alkalmas.
A napraforgóméz narancssárgába hajló, erőteljes ízű, jellegzetes illatú méz. A nyárvégi napraforgómézből is gyakran késztenek krémmézet, mint a tavaszi repcéből, ahol szintén a gyors kristályosodási tulajdonságát használják ki. Erős ízei és kristályosodása miatt elsősorban sütéshez, tea ízesítésére használjuk, szép színt kölcsönöz a mézeskalácsoknak.
Hazánkban előforduló ritkább mézfajták:
A vörösesbarna erőteljes ízű szelídgesztenyeméz, hónapokig folyékony, jó hatást gyakorol a szív- és érrendszerre. A facéliaméz világos bézs színű, gyengéd, jellegzetes aromájú. A levendulaméz erősen levendula aromájú. hazánkban fő termelője a Tihanyi Apátság.
A méz ami nem méz, de mégis az…
Alkalmanként a méhek nektár helyett nagyon magas ásványi anyag tartalmú mézharmatot gyűjtenek, amelyből mézharmat mézet, fenyőmézet vagy erdei mézet készítenek. A mézharmat a levéltetvek által kiválasztott anyagcsere termék, amelyet a méhek az elsődleges mézharmatot adó növények leveleiről a fenyőfélékről, a hársakról és a gesztenyéről gyűjtenek be. Ezeknek a mézeknek a színe és aromája igen változatos attól függően, hogy honnét származik a mézharmat. A mézet akkor nevezhetjük mézharmat méznek, ha vegyes virágmézzel keveredik és jegyei a mézharmatra jellemzőek. Nagyon hamar, olykor már a lépben kristályosodik.
Igazi-e a kristályos méz?
A mézek kristályosodását a benne lévő különböző cukrok aránya határozza meg. A repceméz akár 3 nap alatt az üveg aljáig megszilárdulhat, míg a tiszta akácméz akár 30 évig is folyékony maradhat (azonban kisebb szennyeződések miatt akár hetek, vagy napok alatt ez is megszilárdulhat). A méz kristályosodása tehát természetes jelenség, annak minőségét nem befolyásolja, nem minőségi hiba! A méz folyékonysága, napos, meleg helyen, radiátoron vagy meleg vízbe állítva rövid idő alatt visszaállítható. Vigyázzunk, hogy ne karamellizáljuk meg, ne hevítsük túl! A megkeményedett méz óvatos, legfeljebb 35-40 °C fokig történő melegítéssel újra folyékonnyá tehető.
Miért jó nekünk a méz?
Élettani jelentőségét elsősorban cukortartalma adja, hiszen négyötödrészt glükózból és fruktózból áll, ám mellette jelentős az enzim tartalma, de ásványi anyag tartalma (kalcium, réz, vas, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium, cink) és kis mennyiségben jelen lévő vitamin tartalma (B1, B2, B3, B5, B6, C-vitamin) is kedvezően hat szervezetünkre. A sötétebb mézek (pl. fenyő, pitypang) gazdagabbak ásványi elemekben, vasban, rézben és mangánban. A kedvezően hat az izomzat (szívizomzat is) működésére, jót tesz az emésztésnek. Vértisztító, vérkeringést serkentő és vérnyomáscsökkentő hatása is ismert. Magas energiatartalmának köszönhetően alkalmazható a fáradtság és különböző betegségek leküzdésében is.
Téves felvetés, hogy a méz nem hizlal. 100 gramm méz 1350-1450 kJ energiát ad a szervezetnek, ezért mérsékelten fogyasszuk! 80 százalékban szőlőcukorból és gyümölcscukorból áll, amelyek egyszerű cukrok, így igen hamar felszívódnak, könnyen emészthetőek, kímélik a májat és a hasnyálmirigyet. Amennyiben a méz biológiai értékét a cukoréval összevetjük, a mézet kedvezőbb élettani hatású édesítőnek tekintjük, mint a finomított cukrot.
Antiszeptikus, hatása széles körben ismert, baktériumölő hatását enzimei, magas káliumtartalma és aromaanyagai biztosítják. Mindemellett fájdalomcsillapítóként és köptetőként a házi patikák szerves része.
A méz egy rendkívül értékes mezőgazdasági termék! Kedvező hatása csak a jól kezelt méznek van, amely természetes eredetű, nem melegített, nem manipulált. Ha tehetjük, közvetlenül termelőtől vásároljuk mézünket, aki megannyi kérdésünkre válaszolni fog, és lehetőségünk nyílhat többféle mézet megkóstolni. Gödöllőn szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen igen sok szakmailag felkészült, rendkívül nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező méhész tevékenykedik városunkban, akik méheikkel a környék erdeiből, mezőgazdasági területeiről termelik meg kiváló portékáikat.
