Én képeket akarok látni a falakon!

Október 18-án van Szent Lukács névnapja, aki évszázadok óta a festők védőszentje. Ez a nap 2002 óta hazánkban a Magyar Festészet Napja.

„Én képeket akarok látni a falakon, hogy újra kinyissák elém a világot”

Babits Mihály

Ahogy irodalmunk nagyjai a szavak leíró, képzeletet megnyitó erejével, a rímek, a hexameterek szabályos és szabálytalan váltakozásával, ugyanúgy a festők a színek, a fény, az árnyék segítségével tárják elénk gondolataikat, érzéseiket. Amíg az író, a költő szavakkal vezeti képzeletünket, a festő az elénktárt képpel, pillanatfelvétellel terel bennünket a továbbgondolás útján. A megfestett képnek ugyanolyan ereje van, mint a leírt, kimondott szónak. Ábrázoljon az örömet, bánatot, félelmet, vagy csak egy pillanatnyi impressziót. A festő színt kever, egy sík felületen, formázza a teret, képpé gyúrja a látható és láthatatlan világot.

Szinyei Merse Pál Majális 1873 MNG

A magyar festészet hosszú utat járt be a templomi faliképektől indulva, táblaképeken át mikorra 19. századra kialakult a sajátosan magyar nemzeti művészet. Olyan korszakos festők jellemzik ezt az időszakot, mint id. Markó Károly, Barabás Miklós, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál akiknek a munkássága európai színvonalra emelte a magyar festészetet

A nagybányai művésztelep alkotói Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla, Nagy Oszkár, Ziffer Sándor, az alföldi festők -Fényes Adolf, Rudnay Gyula,-mellett olyan tehetségek alkottak, mint Csontváry Koszta Mihály, Rippl-Rónay József, Vaszary János.

Itt külön ki kell emelnünk városunk szerepét, hiszen a szecesszió legnagyobb magyar alkotói a gödöllői művésztelephez köthetőek: Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Remsey Jenő munkássága európai elismerést hozott.

A 20. század első időszakának kiemelkedő festői csoportja a „ Nyolcak”, a legismertebb alkotói Berény Róbert, Orbán Dezső és Tihanyi Lajos. A korszak jelentős festőművészei közül meg kell még említenünk Mattis Teusch Jánost, Bortnyik Sándort, Aba Novák Vilmost és Moholy-Nagy Lászlót.                                                                                                                         

Gyarmathy Tihamér: Kultikus tárgyak 1959.

A háború után alakult Európai Iskola a magyar avantgárd művészet megújulását tűzte ki célul, amely Anna Margit, Bálint Endre, Gyarmathy Tihamér és Országh Lili nevéhez fűződik. A szocializmus éveiben a tiltások ellenére megjelennek a kor művészeti áramlatai is olyan jeles alkotókkal mint Lakner László, Méhes László, Hencze Tamás, Paizs László, Schéner Mihály, Csáji Attila, Hegyi György, Nádler István, Keserű Ilona.

Legyünk büszkék kiváló magyar művészeinkre, mert volt és van jó magyar festészet!