A világnap célja, hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondok orvoslására. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy összesen kb. 870 millió főt érint, azaz a Földön minden hatodik ember nem jut elegendő mennyiségű vagy megfelelő minőségű ételhez. Közülük 129 millió öt év alatti kisgyermek. Az alultápláltság minden harmadik gyermeket érint a fejlődő világban.
Sajnálatos módon hazánkban is vannak olyan területek, ahol a mélyszegénységben élő emberek nem jutnak napi szinten megfelelő mennyiségű és minőségi élelemhez. Az egyoldalú táplálkozás pedig hozzájárul a társadalmi- és anyagi helyzetük fennmaradásához, hiszen aki nem jut hozzá az alap szükségletekhez, az nem tud tanulni, dolgozni megfelelő módon. Ennek a komplex problémakörnek a felszámolásához a kormányzati intézkedések mellett a civil szervezetek megerősítésére is szükség van, hogy helyben, a településeken szegénységben élők problémáit ismerve, bizalmi viszonyt kiépítve tudjanak segíteni.
Külön említést érdemel a minőségi éhezés, ami elsősorban a jóléti társadalmakat sújtja. A minőségi éhezés azt jelenti, hogy bár mennyiségben elegendő élelmet veszünk magunkhoz, ennek minősége azonban nem fedezi szervezetünk tápanyag-, vitamin- és ásványi anyag igényét. Ez hiánybetegségek kialakulásához vezethet, ami hosszú távon komoly betegségek okozója, elősegítője is lehet. Ehhez az élelmezési problémához szorosan kapcsolódnak a nyugati társadalomban a kenyér és a különböző pékáruk, tészták és egyéb lisztből készült termékek, hiszen ezek a leggyakrabban fogyasztott táplálékok.
A Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a KENYÉR VILÁGNAPJA. A világnap célja, hogy bemutassa a világ legfontosabb élelmezési cikkének – az életfontosságú ásványi anyagokat tartalmazó, fontos energiaforrásnak –, a kenyérnek a jelentőségét. A világnapot már közel 30 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják.
Manapság egyre többen gondolják úgy, laikusok és orvosok egyaránt, hogy a szervezetünk nem alkalmazkodott a nagyarányú gabona, ezen belül főként a búza fogyasztásához, feldolgozott formájában. Ezt a problémát egyesek a feldolgozott gabona elhagyásával orvosolják, mások alternatív, például gluténmentes növényekből készült lisztekkel igyekeznek a szervezetet tehermentesíteni.
Szintén egészségtelen az, hogy aránytalanul többet eszünk ezekből a termékekből, mint a zöldségekből, gyümölcsökből és az állati eredetű fehérjékből, melyekre mind szüksége lenne a szervezetnek. Igyekezzünk tehát mindig az évszaknak megfelelő, friss, színes és változatos étrendet összeállítani, lehetőleg kerülve a feldolgozott, tartósított élelmiszerek túlzott fogyasztását.
