Több ezer polgármester repesne az örömtől, ha…

Koronavírus-járvány már nincs hazánkban, készültséget igénylő járványveszély azonban igen. Május közepén megszűntek a kijárási korlátozások, folyamatban van az ellenzék által sokat bírált – úgynevezett – felhatalmazási törvény visszavonása, ezáltal a rendkívüli jogrend kapcsán kihirdetett veszélyhelyzet – várhatóan június 20-ával – felszámolható. Ugyanakkor az illetékesek nem győzik hangsúlyozni, hogy a biztonsági előírások (maszkviselés a boltokban, tömegközlekedési járművökön, másfél méteres védőtávolság) betartása elemi érdekünk, hogy a „parázs” ne lobbanjon újra lángra. Az elmúlt közel három hónap tapasztalatait összegeztük Vécsey Lászlóval, a gödöllői központú Pest megyei 6-as számú egyéni országgyűlési választókerület kormánypárti képviselőjével:

– Képviselő úr! A járványügyi intézkedések, illetőleg a védekezési módszerek, valamint a tájékoztatás hitelessége kapcsán esetenként komoly kritikával kellett szembenéznie a kormánynak és mellettük álló szakértői csapat tagjainak. Az egyik ilyen „gócpontot” az ellenzéki polgármesterek alkották, akik – köztük a gödöllői városvezető, Gémesi György is – az önkormányzatok kivéreztetésével, ellehetetlenítésével, mi több, a tanácsrendszeri modell visszaállításának víziójával érveltek. Alaptalanul tették ezt?
– 2010 óta megduplázódott az önkormányzatok bevétele. 2012 és 2014 között a kormány átvállalta az önkormányzatok 2010-ig felhalmozott 1.300 milliárd forint összegű adósságállományát. Gödöllő esetében ez 7,8 milliárd forintot jelentett. A húsz-huszonöt évre betervezett adósságszolgálatot azóta nem kell fizetni, így a város költségvetésében éves szinten félmilliárd forint körüli többlet szabad forrás mutatkozik.
Több ezer polgármester repesne az örömtől, ha ilyen „kivéreztetésben”, „ellehetetlenítésben” lehetne része.
Egy választott – tehát nem az „egypárt” által politikai kinevezett –településvezető szájából a tanácsrendszer párhuzamba állítása egyszerűen nevetséges. A két, egymást kizáró struktúra alapjaiban különböző.

– Ön korábban volt településvezető, hiszen 1998 és 2014 között Szada polgármesterként tevékenykedett. Ilyen szemüvegen át nézve, mit gondol: megfelelőnek bizonyult a kormány és az önkormányzatok képviselői közötti veszélyhelyzeti együttműködés, párbeszéd hatékonysága?
– A járvány első szakaszának végéről visszatekintve kijelenthetjük, hogy a kormány időben tette meg a védekezéshez szükséges lépéseket és ezzel sok ezer magyar ember egészségét, életét sikerült megóvni. A bevezetett rendkívüli jogrend keretében a polgármestereknek a védekezéshez helyben szükséges intézkedések meghozatalában szabad kezük volt.
A kormányzati intézkedések, a magyar emberek fegyelmezett, szabálykövető magatartása, a védekezésben oroszlánrészt vállaló egészségügyi és rendvédelmi dolgozók áldozatvállalása és az önkormányzatok többségének helyi hatékonysága együttesen hozta meg a jó eredményt.
A veszélyhelyzeti időszakban a parlament folyamatosan ülésezett. Számos törvény, intézkedés született, illetve több jogszabály előkészítése is zajlik. Ezek közül kettőt ragadnék ki. Az egyik az, miszerint: a kulturális dolgozók november 1-től elveszítik közalkalmazotti jogviszonyukat. Mivel tudja megnyugtatni az Ön választókerületében ezen a szakterületen dolgozókat? Miért kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe?
– A 2008 óta változatlan bértáblára alapozó közalkalmazotti státuszból kilépők januárig visszamenőleges hatállyal 6%-os illetményemelésben részesülnek. Az intézményvezetők nagyobb bértömeg fölött rendelkeznek, összességében kedvezőbb helyzetbe kerülnek a dolgozók. Ugyanekkor az intézmények vezetői számára megnyílik a lehetőség a bérek teljesítmény alapú differenciálására. A jól teljesítő dolgozókat ez nagyon kedvezően fogja érinteni.
– A másik, igencsak komoly és ellenzéki oldalról indulatos megnyilvánulásokat is kiváltott javaslat a kiemelt (különleges) gazdasági övezetek kijelölésének törvénybe foglalása. Az indítvány ellenzői fő érvként azt hozzák fel, hogy az ilyen fejlesztésekből származó iparűzési adóbevételek elosztásáról az országban mindenhol Fideszes többségű megyei önkormányzatok dönthetnek, és nem az a város vagy község, ahol a beruházás megvalósul. A gödöllői központú választókerület településeit mennyiben érinthetik ennek a törvénynek a hatásai? Lehet-e a választókerület országgyűlési képviselőjének ráhatása a megyei grémiumok döntésére?
– Az ellenzék politikai indíttatásból igyekszik úgy bemutatni, mintha ez össz-önkormányzati ügy lenne. Pedig a 3200 magyarországi önkormányzatból a potenciális érintettek száma nem éri el a kétszázat. Ezek jellemzően a nagyvárosok, illetve az agglomerációjukhoz tartozó olyan települések, amelyek gazdaságföldrajzi elhelyezkedésüknél fogva vonzó célpontjai a nagyberuházóknak. E kedvelt célpontok esetében, a komoly állami hozzájárulás révén szélsőségesen és aránytalanul magas helyi iparűzési adóbevételek keletkeznek.
Ez a törvény a háromezer jól küzdő polgármester mellett ezt a párszáz, potenciálisan érintett polgármestert a célszerű, ésszerű, takarékos gazdálkodás irányába tereli vissza.
Kevésbé szerencsés helyzetű választókerületi településeink méltányos fejlesztési igényeit természetesen készséggel a megye elé terjesztem, amennyiben a törvény által létrejövő keret kapcsán ez lehetővé válna. A megye ugyanis, mindenféle politikai felhangok ellenére az a szint, ahonnan egy településnél, járásnál, választókerületnél szélesebb rálátás nyílik a valódi szükségletekre.
– Visszatérve a koronavírus-járvánnyal összefüggésbe hozható központi intézkedésekre, a kormány alapvetően két szálon futtatta az eseményeket. A vírus terjedésének lelassítása a nyilvánosságra hozott adatok alapján sikeres volt. A gazdaság- és munkahelyvédelmi intézkedések hatékonyságáról azonban még csak találgatások szintjén beszélhetünk. Az Önhöz eljutott vállalkozói és lakossági visszajelzések alapján elegendőek az eddig alkalmazott könnyítések, vagy továbbiakra lenne szükség? Netán olyan is van közöttük, aminek a határidejét kellene meghosszabbítani, illetőleg a kedvezményezetti kört kibővíteni?
– Munka-alapú társadalmat és gazdaságot építünk. A járvány azt is felszínre hozta, hogy ennek az iránynak nincs alternatívája, mivel a jelek szerint egy deglobalizációs gazdasági trend küszöbére érkeztünk.
A kormány vállalt célkitűzése, hogy annyi munkahelyet hozzunk létre, amennyit a járvány tönkretett. Ha ehhez további könnyítésekre, kedvezményekre lesz szükség, a kormány időben lépni fog. Ezzel kapcsolatban a hozzám érkezett vállalkozói, lakossági észrevételeket, javaslatokat, igényeket az illetékes fórumok felé eddig is, ezután is továbbítani fogom.

-stv

Legújabb cikkek a Közélet kategóriából

A „Vaslady”

1990-ben ezen a napon jelentette be lemondását a „Vaslady”, azaz Margaret Thatcher, aki – Nagy-Britannia első…