Területe 550 km2, ahol 16 település található, köztük Gödöllő. Legmagasabb pontja a Margita, 344,2 m tengerszint feletti magasságával, amely Szada és Gödöllő határán található, azonban közigazgatásilag már Szada területe. Itt 1974-ben építettek betonból egy geodéziai mérőtornyot. Magyarországon 107 ilyen torony található. Ezeket földmérési feladatokra használták, igaz ma már nagyon ritkán. Sok helyen a kirándulók kilátóként is látogathatják. Ez így volt a Margitán is. Gyermek- és fiatal koromban én is többször voltam fent. Sajnos most már jó pár éve hivatalosan le van zárva és nem szabadna felmenni. Többen így is felmennek, habár nagyon veszélyes. Sajnos már tragédia is történt, akinek az emlékére egy kopjafát is állítottak a helyszínen. A Börzsönyben, a Csóványoson már felújították és kilátóként is lehet látogatni. Reméljük, hogy ez itt is meg fog történni, mert egyébként gyönyörű a kilátás a tetejéről!
A Gödöllői-dombság felszíni vizekben nem túl gazdag. Ennek ellenére 10 patak is ered a területén. Négy a Duna, hat pedig a Tisza vízgyűjtőterületéhez tartozik. Ebből következik az a különlegesség, hogy a dombság területén húzódik hazánk két legnagyobb és leghosszabb folyójának a vízválasztó vonala. Természetesen a Tisza is a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik, hiszen annak balparti mellékfolyója és Titelnél (ez ma már Szerbia területe) ömlik a Dunába. A vízválasztó vonal Gödöllő területén a régi Gödöllő és Máriabesnyő között húzódik. Ez azt jelenti, hogy a Rákos-patak – amely tényleg pont Gödöllő és Szada határán ered, a Pazsaki és a Blaháné út találkozása közelében az erdőben és Újpesten ömlik a Dunába – a Duna, míg a Besnyő-patak és az Aranyos-patak a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozik. Természetes tavak nem találhatóak a dombság területén, azonban több mesterséges tavat, illetve tórendszert kialakított az ember a középkor óta. Ezek közül a Hattyús-tavat az Alsó-parkban már feltöltötték a XIX. század végén, míg a Szentjakabi-tó pedig kiszáradt. Gödöllő területén találhatjuk ma az Úrréti-tavat, a Babatpusztai-tórendszert és a Malom-tavakat, Isaszeg és Gödöllő között. Ez utóbbiak partján régen tényleg malmok működtek, ma már azonban főleg horgászati célra hasznosítják. Szüleim elmesélése alapján még a ’60-as években lehetett fürödni ezekben a tavakban.
Felszín alatti vizekben Magyarország igen gazdag, így a Gödöllői-dombság is. Korábban, évszázadokon keresztül a nem túl mélyen található talajvíz látta el ivóvízzel a lakosságot. Ezzel működtették a házaknál és a temetőkben található kerekes kutakat. Sajnos azonban az emberi beavatkozás következtében – a besnyői vasúti bevágás és az M3-as autópálya töltésének építése – a talajvíz szintje jelentősen lecsökkent. Így a kutak nagy része és a Szentjakabi-tó is kiszáradt. Később azonban elkezdték megfúrni a mélyebben található rétegvíz készleteket és ma már ezek adják Gödöllő ívóvíz ellátásának nagy részét. Szintén jelentős hévíz (termálvíz) kincset találtak az 1960-as években az Alsó-parkban. Azonban akkor ezt a programot leállították. 2006-ban újabb fúrásokat végeztek és kutakat alakítottak ki, de végül ezeket is elfojtották. Az indok mindkétszer az volt, hogy nagyon magas az oldott ásványianyag (főleg só) tartalma a víznek és így nagyon költséges lenne a hasznosítása. Emiatt továbbra sincsen Gödöllőnek termálfürdője és fűtésre sem lehet felhasználni ezt a geotermikus energiát. Veresegyházon már régóta hasznosítják fűtésre a melegvizet. Tura határában pedig 2018-ban kezdte meg működését Magyarország és a régió első elektromos áramot előállító geotermikus erőműve.
A dombság területén a homok és a lösz a legjelentősebb talajképző kőzet. A talajtípusok közül főleg a barna erdőtalaj, kisebb részben pedig a réti-, öntés- és homoktalajok fordulnak elő. Gazdag növény-, és állatvilágot találunk a táj területén. Jelentős erdei, vízi, vízparti és gyepvegetációval találkozhatunk. A Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzetben 94 védett növényfaj található, például a gyapjas gyűszűvirág vagy a homoki kikerics. Szomorú, hogy az elmúlt évtizedekben 7 védett növényfaj már kihalt a területen, közöttük a hosszúlevelű árvalányhaj is. Az állatvilága is igen gazdag, hiszen kb. 2500 gerinctelen és kb. 270 gerinces faj található itt. Régóta híres a vadállománya (a vaddisznó, az őz és a gímszarvas őshonos, míg a dám és a muflon betelepített) a környéknek, hiszen már I. (Nagy) Lajos királyunk is vadászott a Valkói-erdőben a XIV. században. Itt egyébként találkozhatunk egy másik különleges látnivalóval, ami viszont már emberi alkotás, a Csörsz-árok maradványai. Ez egy 1260 km hosszú sánc-árok rendszer volt, amelyet a szarmaták építettek római irányítással, valószínűleg a IV. században, a barbár betörések megakadályozására. Ez volt a Kárpát-medence legnagyobb méretű ókori alkotása. A Duna-kanyartól indult és gyakorlatilag az Alföldet övezte északi és keleti irányból egészen az Al-Dunáig. Ma már csak rövidebb szakaszai láthatóak néhány helyen, Magyarországon és Romániában.
Lencsés Barna
