Hogy áll 2021 végén a felsőoktatási intézmények modellváltása és miért volt erre szükség?
A felsőoktatás mostani alakítása nem rapid dolog. 2014-ben írtuk le először a szakpolitikai stratégiába a változtatási szándékunkat, és mára 21 egyetemünk működését szerveztük át közalapítványi fenntartásba. Az eddigi tapasztalatok az először modellt váltó Corvinus Egyetemmel a legbővebbek és egyértelműen pozitív elmozdulást tapasztalunk. 2021 szeptemberében több mint 180 ezer fő kezdte meg a tanulmányait modellváltó intézményben, ez a hallgatók közel 70 százaléka. A fejlesztés célja, hogy nyitottabb, a vállalatokkal szorosabban és hatékonyabban együttműködő, megújuló egyetemeink legyenek. Az új működési modellben az állam hosszútávon finanszírozza, és további támogatással is biztosítja a közfeladat ellátást. Ezáltal az egyetemek közösségi szerepét erősítjük. Missziónk: egy egyetem nemcsak azért van, hogy oktasson és kutasson, hanem azért is, hogy a környezetét valamilyen módon támogassa, szolgálja. Fontos, hogy ez a folyamat és cél Gödöllőn is megvalósuljon. Gondoljunk csak a Gödöllői Királyi Kastély működtetésére, vagy akár a napokban átadott térségi uszodára is!
Ez egy kötelező folyamat vagy minden intézmény maga dönthet a jövőjéről?
Az intézményi modellváltásról az egyetemek maguk dönthettek, az állam kizárólag az egyetemi szenátusok pozitív, támogató döntését követően tárgyalta a fenntartóváltás megvalósíthatóságát. A modellváltást kérő egyetemek szenátusi tagjainak 87 százaléka támogatta intézményeik átalakulását. Az Alaptörvény változatlan formában garantálja az egyetemek önállóságát. A rendszerbe minden szükséges garanciát beépítettünk, az átadott vagyont kizárólag közfeladatra lehet használni, ebből kiemelkedik a felsőoktatás. Tanulságos, hogy az idén modellt váltott, nagy tudományegyetemek közül a legtöbb kétséget tápláló Szegedi Tudományegyetemen is nagyon meggyőzőek az elmúlt pár hónap tapasztalatai, a most aláírt hosszútávú finanszírozási szerződés még azokat is meggyőzte, akik korábban ellenezték a változást.
Több ezer milliárd forint áll rendelkezésre az intézmények fejlesztésére. Mire fordíthatók ezek az összegek?
Magyarország 2030-as stratégiai céljainak eléréséhez egyetemeinkre kiemelt szerep hárul. A Kormány elkötelezett, hogy a hazai felsőoktatás rendszerét és annak minden szereplőjét, a hallgatókat, az oktatókat, a kutatókat és dolgozókat érdekeltté tegye a minél sikeresebb, nemzetközi szinten is elismerést kiváltó eredmények felmutatásában. Kiemelt célunk, hogy egyetemeink központi szerepet töltsenek be a kutatás-fejlesztésben és innovációban, a vállalati és nemzetközi kapcsolataik tovább erősödjenek. A magyar egyetemek nemzetközi versenyképességének, oktatási színvonalának növelésével, minőségi képzési infrastruktúrájának felépítésével Magyarország regionális tudásközponttá válhat. A felsőoktatási főösszegek a baloldali kormányok ráfordításához képest megduplázódtak, 2022-re pedig még magasabb összeg áll rendelkezésre. Hogy az arányokat érzékeljük, 2021-ben a GDP közel 1,3 százalékát fordítja a kormány az egyetemekre, míg az EU államok átlaga 0,8 százalék. 2022-re a 650 milliárdos felsőoktatási előirányzat kiegészítve a fejlesztési forrásokkal több, mint 1000 milliárd forintot tesznek ki, ami a tervezett GDP közel 2 százaléka. Egyetemeink az év elején 2.700 milliárd forintos fejlesztési igényt terjesztettek elő a következő évekre és a kormány célja, hogy ezt megadja nekik, akkor is, ha Brüsszel ezt hátráltatja. Sosem költöttünk még ekkora összegeket felsőoktatásra, ez egyedülálló a magyar oktatás történetében.
Mi a speciális finanszírozás lényege?
Osztrák minta alapján olyan teljesítmény-
elvű rendszer jön létre, amely 25 éves keret-megállapodásokon, valamint hat éves finanszírozási szerződéseken alapul. Az állam nem vonul ki az intézmények életéből, hanem fenntartóból partnerré válik. Speciális elemeket építettünk be az egyetemekkel kötött finanszírozási szerződésekbe, mint a hallgatói lemorzsolódás csökkentése, gyors, és a végzésnek megfelelő elhelyezkedést segítő ösztönzők, vagy akár a tudományos teljesítmény erősítése, és a nemzetközi rangsorokban történő előrelépés, de vannak sportra, tehetséggondozásra, felzárkóztatásra vonatkozó vállalások is. Az első évben a finanszírozás 30, majd 40, és a harmadik évben 50 százaléka már ezektől függ. Átlagosan elmondható, hogy az egyetemek működésére fordítható forrás a két és félszeresére nő. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működési finanszírozása így eléri a 25 milliárd forintot.
A modellváltásra voksolók esetén az alapítványok felelnek a működtetésért. Csupán anyagi felügyeletről van szó, vagy beleszólhatnak a szakmai munkába is?
Az intézmény tudományos autonómiája, illetve az új finanszírozásnak, vagyonjuttatásnak és működésnek köszönhetően a pénzügyi, szervezeti és munkáltatói önállósága is növekszik az új rendszerben. Cél a nemzetközi rangsorokban való előrelépés. A kuratórium tagjai olyan elismert szakemberek, akik az egyetem oktatási, kutatási területén tudományos és gyakorlati tapasztalattal bírnak, vagy az adott terület gazdasági kapcsolódásait jól ismerik, esetleg közéleti szereplőként kötődnek az egyetemhez. Az intézmény sze-
nátusa tagot delegál a fenntartó alapítvány felügyelő bizottságába, valamint az egyetem vezető testületének véleményezési joga van a kuratórium döntéseivel kapcsolatban.
Miben más és miért jobb az új modell az eddigi gyakorlattól?
A modellváltás alapvetése a decentralizáció. A több tucat intézményt felügyelő minisztérium helyett a fenntartói jogokat az adott, közérdekű vagyonkezelő alapítvány gyakorolja. Az egyetem működésének finanszírozása az alapítvány számára kijelölt feladat. Az alapítványnak a vezető tisztségviselői személyes vagyonukkal felelnek az említett forrás hatékony felhasználásért, mindez nem várható el az egyetem választott vezetőitől.
A modellváltást bírálók leginkább azt róják fel, hogy az állami, nemzeti vagyon kiszervezésbe kerül magán alapítványokba, azaz egy fordított államosítás történik. Mennyiben van igazuk a kritikusoknak?
Nincs igazuk, minden alkotmányos és törvényi garanciát beépítettünk a rendszerbe. A közalapítvány az állam által juttatott vagyont a közfeladatra, illetve közérdekű célra fordítja. Az alapítvány végezhet gazdálkodási tevékenységet, ám az nem veszélyeztetheti a közfeladat ellátást, ami nem vonható el az alapítványtól, és ezzel nem is hagyhat fel.
Gödöllőiként bizonyára lokálpatrióta szemlélettel is figyelemmel kíséri a MATE átalakulását és működését. Mi a véleménye az új agrár szuperegyetem első évéről?
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem mintegy 13 ezer hallgatójának több mint fele agrár, további több mint harmada gazdasági területen tanul. A MATE az agrár felsőoktatás legtöbb szakterületén domináns részesedéssel rendelkezik, szinte a teljes agrárium számára képez szakembereket. Sikerként értékelhető, hogy 2021-ben több mint 20 százalékkal többen választották az egyetemet, mint az előző évben. A MATE székhelye Gödöllőn, körülbelül 165 hektáron terül el. Jelenleg kilenc intézetnek, négy kollégiumi épületnek, egy botanikus kertnek és további kiszolgáló, valamint kereskedelmi épületeknek ad otthont. Az új kampusz létesítmény előzetes tervezése megtörtént, megvalósításával egy világszínvonalú, Európában egyedülálló, XXI. századi centrum létrehozása a cél 2026-ra. Az egyetem jövőképe egy kelet-közép-európai vezető agrár fókuszú kutató egyetemmé válni, amely küldetésének tekinti, hogy olyan oktatást és kutatást végezzen, amely gyakorlati hatással bír az életminőségre és az élő környezetre, a fenntartható, zöld jövőért. Ennek elérését segíti elő a szeptemberben aláírt, hat évre szóló finanszírozási megállapodás. Meggyőződésem azonban, hogy az oktatási, kutatási, gazdasági eredmények mellett szükség van az értékek melletti folyamatos elköteleződésére, hiszen az egyetem így válhat a tágabb közösség ékkövévé.
