A madarak és fák napja a Föld napjának a testvérünnepe, amelynek célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse.
A hagyomány immáron több mint százéves. Megszervezésének közvetlen előzménye a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény, mely után Chernel István ornitológus még ebben az évben Kőszegen megszervezte az első madarak és fák napját. Az ünnep hivatalossá 1906-ban Herman Ottó közreműködésével vált, amikor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő a madarak és fák napjának megszervezését minden iskola számára
Forrás: Wikipedia/ Oliver Abels
Klebelsberg Kuno az Első Világháborút követően a feledésbe merülő szokás felelevenítéséről így vall: “újból teljes érvényt igyekszem szerezni annak a fennkölt szellemből fakadó rendelkezésének, mellyel a magyar erdők, mezők dalos madarainak és a fáknak megvédelmezését kívánta elérni akkor, amikor a fogékony gyermeklelket a madarak és fák szeretete felé igyekezett gyöngéden hajlítani”. 1931-es rendelete alapján ezen a napon a tanító hagyományosan “szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is”. A fákkal kapcsolatban az oktató “a fák jelentőségét fejtegeti”, a lényeg azonban az, hogy minden gyermek ültessen egy fát, mely fa “azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik”.
Forrás: MME/Panyik Norbert
A Magyar Madártani Egyesület 1979-ben indította el az “Év madara” akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.
Az Országos Erdészeti Egyesület 2013-ban által életre keltett „Év Fája” mozgalom célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés mind az erdész szakemberek, mind a nagyközönség számára.
A megmérettetések alapján 2021-es év madara a cigánycsuk, az év fája pedig a lisztes berkenye lett
Gödöllőn különös és irigylésre méltó környezetben lakunk. Mindennapi teendőink során madarakkal teli parkokon, erdőrészleteken át vezethet utunk. Hatalmas kincsnek számít, ha reggelente egy üde „csivitelő” fás parkon át mehetünk munkába, egy-egy karnyújtásnyira sportolhatunk erdőben, parkokban, és bármerre is indítjuk gyerekeinket játszani barátaikkal a városban, nagy eséllyel egy-egy fás ligetes részen kötnek ki. Próbáljuk mindennapi útjaink során megbecsülni, hogy természetközeliség szempontjából kivételes életünk van, és vigyázzunk rá nagyon!
