Hetvenöt éve, 1946. március 5-én mondta el az amerikai fultoni egyetemen Sir Winston Churchill a híres „fultoni beszédet”, amely a hidegháború kezdetét jelentette és amelyben először használta a vasfüggöny kifejezést.
A beszéd időpontjában már és még nem brit miniszterelnök Churchill a Nagy-Britannia számára győztes világháború utáni szónoklatát egy igen feszült világpolitikai helyzetben tartotta meg. Az egyébként szövetségben harcoló Nagy-Britannia és az Egyesült Államok Szovjetunióval szembeni gyanakvása egyre inkább a felszínre került.
A konzervatív Churchill beszédének gerincét egy filozofikus eszmefuttatás adta az angolszász demokrácia felsőbbrendűségéről és világhatalmi monopóliuma megőrzésének fontosságáról. Leszögezte, hogy a világhatalom csúcspontján az Egyesült Államok áll és hangsúlyozta az angolul beszélő népek szövetségét, amellyel képesek lehetnek megvédeni a biztonságot, a jólétet és a szabadságot.
Kifejtette, hogy különféle veszélyek leselkednek a keresztény civilizációra. Elhíresült mondatában pedig azt mondta, hogy Stettintől Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európába. Azonban arról is beszélt, hogy az újabb háború nem elkerülhetetlen, mivel Oroszország nem háborút kíván, hanem hatalmának és tanításának terjesztését.
A fultoni beszédet sokan a hidegháború kezdeteként jellemzik, bár ezt a fogalmat csak 1947-től használjuk a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió szembenállásának kifejezésére.
