Mindannyian megfogalmazzuk akár fiatalon, akár életünk derekán, hogy mit szeretnénk elérni, milyen céljaink vannak. Ezek olyan támpontot adhatnak a mindennapjaink mókuskerekében, hogy akár tudat alatt a cselekvéseink és vállalásaink egyaránt a kívánt cél elérését szolgálják. Erőt érzünk a nehézségek leküzdésére, de a cél eléréséhez vezető út során elért apróbb eredmények is boldogsággal töltenek el, amelyek további tettekre ösztönöznek. Ha vannak egyéni céljaink, miért ne lehetnének közösségi céljaink is? Közösségekben élünk, amelyek sok esetben megtartanak minket, a közeljövőben pedig még inkább egymásra leszünk utalva, így miért ne fogalmazhatnánk meg együtt a közös jövőnk megvalósítható vízióját?

Mi is az a realista jövővízió?

A vállalati stratégiaalkotás eszközrendszeréből kiindulva, a 2000-es évek elején számos nemzetközileg is ismert település – mint például az ausztráliai Melbourne, a spanyol Santander, a svéd Stockholm vagy a finn Espoo városa – fogalmazott meg közép- (5-10 éves) vagy akár hosszú távon (10 éven túli) bátor és merész versenyelőnyöket teremtő jövőképeket, melyek mára egyedivé pozícionálták és sikeressé tették ezen településeket. Mindezek mellett a lakosság belső identitását is pozitívan formálta, és számos belső indíttatású projekttel is támogatta a település jólétét. A realista jövővízió alkotása a kitörésre, megújulásra és újraformálásra esélyt kínáló fejlesztési irányok azonosítását jelenti oly módon, hogy a jövőtervezés szempontjából legfontosabbnak és leginkább identitásképzőnek, más településekhez képest legegyedibbnek és legsikeresebbnek tartott elemeit gyűjti össze, valamint a köztük lévő építő kapcsolatokat is feltárja.

Belső képességeink és külső esélyek halmaza

Közösségi céljaink és egy idősíkban megfogalmazott realista jövővízió megalkotásának két fontos eleme van. Egyrészt fontos, hogy tisztában legyünk belső képességeinkkel, azaz reálisan mérjük fel a természeti adottságunkban, az épített örökségeinkben, illetve a földrajzi elhelyezkedésünkben rejlő lehetőségeket. Mindezek mellett a közösséget alkotó egyének kompetenciájával és a jövőkép megalkotásában való aktív és konstruktív részvételével is számol.

Másrészt az egyre gyorsuló és változó külső környezetből származó, akár országspecifikus vagy még inkább nemzetközi trendeken alapuló külső esélyekkel is tisztában kell lennünk. Fel kell ismernünk és meg kell értenünk, hogy hova tart a világ, majd felkészülni arra, hogy ezen folyamatokat miképpen adaptálhatjuk és használhatjuk előnyként.

Vannak-e kitörési pontjaink?

Minden jövővízió megalkotásának elsődleges feladata, olyan kitörési pontok azonosítása, melyeket talán most problémának vagy megoldhatatlan területnek vélünk, de éppen ennek megoldása vezethet el egy közösségi konszenzusra épülő vízió megfogalmazásához. Másik nézőpontból kiindulva, a már meglévő és jól pozícionált értékeinkre kellene még inkább hangsúlyt fektetni és közös „hajónk” zászlajára tűzni.

Számos úton meg lehet közelíteni ezt a kérdéskört, de egy biztos, hogy a településünkön élő oly sokszínű közösségeink együttes gondolkodása és párbeszéde vezethet el egy közös jövővízió megalkotásához. Egyesületünk az év során felvállalja, hogy a városért tenni akaró és a jövőt formálni kívánó lakosaival és vállalkozóival, illetve meghatározó piaci és gazdasági szereplőivel karöltve a közösségeket leginkább foglalkoztató területeken konstruktív párbeszédet moderáljon. Hisz ki tudja a legjobban saját értékeinket és lehetőségeinket felsorakoztatni egy közös cél érdekében, ha nem mi magunk, akik itt élünk és dolgozunk.

Egy közös munka felemelő, mozgósító és izgalmas lehet, olyasmi érzés, amikor egy gyümölcsfát közösen elültetünk és annak gyümölcseit gyermekeink és unokáink fogják élvezni.

Egy közös utazásra hívunk MINDENKIT!  Legyen egy közös víziónk!

Debreczeni Attila
Elnök, Szövetségben a Gödöllőiekért Egyesület, www.gdl.hu

Fókuszban a jóllét

Napjainkban a világ népességének több mint fele városokban él és számos előrejelzés szerint 2050-re a városi lakosság eléri a világ össznépességének 65-70%-át. A városok vonzzák azokat, akik jobb és több lehetőséget kínáló munkahelyekért, élhetőbb és inspirálóbb lakókörnyezetért, valamint sokszínűbb közösségekért költöznek el. A kölcsönös együttélés során a lakosság minőségi és boldogságot eredményező életét számos területen be lehet azonosítani. Gödöllő jövőképe tekintetében négy fő témakör mentén vizsgálódtunk és kérdeztünk meg releváns személyeket.

Egészségügyi és szociális szolgáltatások

Egy jól működő egészségügyi rendszer biztosítja a lakosság egészségét és jóllétét. Ehhez azonban nagyban hozzájárul az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége és minősége, illetve az egyének egészségtudatossága. Nem mellesleg, az egészséges és aktív életmód kevesebb egészségügyi problémát eredményez, így az ellátórendszerek tekintetében is kevesebb működési kiadással kell számolni, amely növeli azok hatékonyságot és minőségi fejlesztéseknek adhat teret.

• Egészségügyi szakellátás biztosítása a megfelelő infrastruktúra és eszközellátottság mellett
• Egészségmegőrzésre épülő programok és események megvalósítása
• Digitalizációs fejlesztések megjelenítése és népszerűsítése a helyi egészségügyi rendszerben

Turizmus és kulturális élet

Egy település turisztikai adottságainak és értékeinek idegenforgalmi vonzerővé fejlesztése olyan munkahely- és jövedelemtermelő képességgel bír, amely akár húzó gazdasági ágazattá is válhat. Az erre épülő és ezt erősítő kulturális események és művészeti programok nemcsak az ide érkező turistákat szolgálják ki, de Gödöllő lakosságának életminőségét és közérzetét is javítják. Egy jól kialakított turisztikai kínálat a gödöllői vállalkozók bevonásával olyan komplex szolgáltatássá fejleszthető, amely hosszú távon gyarapítja a város gazdaságát és hírnevét.

• Turizmus újra pozicionálása és komplex turisztikai kínálat kialakítása helyi vállalkozók bevonásával
• Idegenforgalmi fejlesztések elősegítése és támogatása
• Gödöllő történelmi térszerkezetének /Főtér/ átgondolása a Kastély- és Alsópark összekapcsolásával

Sport, rekreáció és szabadidős parkok

A rendszeres testmozgás egészségünk megőrzésének egyik alapvető feltétele. Szerencsés esetben a szülők már kisgyermekkorban megszerettetik a gyermekekkel a mozgást. Az aktív életmódhoz a természet közelsége, a településen rendelkezésre álló sport- és szabadidős infrastruktúra, illetve a jól megszervezett és működtetett klubélet is hozzátartozik. Gödöllő számos jó példával bír, eredményesen működő, széles társadalmi tömegeket megmozgató, és ezzel közösségeket építő klubélet alakult ki az elmúlt években, de fontos lenne fejleszteni a szabadon használható sportpályákat is a prevenció érdekében.

• Prevenciós és szabadidős parkok
• kialakítása és fejlesztése
• Gödöllőiekre épülő csapatsportok élvonalba való
• feljutásának és szurkolói bázisának támogatása
• Helyi vállalkozások és a gödöllői sportszervezetek együttműködésének elősegítése
• Városi Sportkártya bevezetése

Fókuszban a gazdaságfejlesztés

A Szövetségben a gödöllőiekért egyesület megalakulása óta a helyben élő emberekkel és itt működő szervezetekkel, intézményekkel és gazdasági szereplőkkel konzultálva gondolkodik a város jövőjéről. Ezt támasztja alá a rég nem látott méretű felmérés, ahol bárki megfogalmazhatta a véleményét a lakosság köréből. Majd egy nyitott fórumon szakértő bevonásával formálódtak a gondolatok a szebb jövő érdekében. Az egyik fontos kérdéskör a gazdaságfejlesztés volt, így ezen a téren jártas és a gazdasági életben szereplő szakembereket kérdeztünk meg.

A települések egyik fő célja, a vállalkozások vonzása és támogatása a helyi munkahelyteremtés és foglalkoztatás céljából. Egy-egy új szektor megjelenése vagy nagyvállalat letelepedése, illetve új vállalkozások alakulása a város gazdasági erejét növeli, valamint további befektetéseket vonz. A jól fizetett és képzett munkaerő hatása pedig az életszínvonal emelkedésében jelentkezik: termékek és szolgáltatások fogyasztásának növekedésében, az ingatlanpiac fejlődésében, de a kulturális- és sportélet élénkítésében is közvetett módon megjelenik. Továbbá a városok infrastruktúrájának fejlesztése is ok-okozati kapcsolatban áll a gazdasági helyzettel, mely oktatási-, egészségügyi-, vagy akár közlekedési területekre is kedvező hatással bír. Egy város mérete, elhelyezkedése, iparági szerkezete, oktatási profilja, társadalmi és demográfiai háttere, valamint intézményi ellátottsága, természeti- és épített környezete tradicionálisan meghatározza a gazdaság jellemzőit is. Emellett az önkormányzat működése, az ipari kapcsolatok, a tudásáramlás és innováció, valamint a sportgazdaság és városmarketing is mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják egy település versenyképességét és a gazdaságára is hatással vannak.

Valós szövetségben a gazdaság szereplőivel közösen lehetséges:

• a város gazdasági szereplői közti konstruktív és jövőbe tekintő párbeszéd elindítása a város jóléte érdekében,
• a városban lévő szakképzés és színes oktatási paletta összehangolása a helyi gazdasági potenciálokkal, perspektívák biztosítása fiataljainknak, mérsékelve a munkaerő elvándorlását
• a fővárosba ingázók helyi gazdaságban történő foglalkoztatásának elősegítése,
• a helyi gazdasági szereplők részvételének minél szélesebb és mélyebb bevonása a helyi- és kistérségi fejlesztési tervezésbe és a projektek megvalósításába,
• stratégiai együttműködések létrehozása, amely keretet és projekteket biztosít a fentebb kiemelt területeken.