Merre tovább Gödöllő?

Mindannyian megfogalmazzuk akár fiatalon, akár életünk derekán, hogy mit szeretnénk elérni, milyen céljaink vannak. Ezek olyan támpontot adhatnak a mindennapjaink mókuskerekében, hogy akár tudat alatt a cselekvéseink és vállalásaink egyaránt a kívánt cél elérését szolgálják. Erőt érzünk a nehézségek leküzdésére, de a cél eléréséhez vezető út során elért apróbb eredmények is boldogsággal töltenek el, amelyek további tettekre ösztönöznek. Ha vannak egyéni céljaink, miért ne lehetnének közösségi céljaink is? Közösségekben élünk, amelyek sok esetben megtartanak minket, a közeljövőben pedig még inkább egymásra leszünk utalva, így miért ne fogalmazhatnánk meg együtt a közös jövőnk megvalósítható vízióját?

Mi is az a realista jövővízió?

A vállalati stratégiaalkotás eszközrendszeréből kiindulva, a 2000-es évek elején számos nemzetközileg is ismert település – mint például az ausztráliai Melbourne, a spanyol Santander, a svéd Stockholm vagy a finn Espoo városa – fogalmazott meg közép- (5-10 éves) vagy akár hosszú távon (10 éven túli) bátor és merész versenyelőnyöket teremtő jövőképeket, melyek mára egyedivé pozícionálták és sikeressé tették ezen településeket. Mindezek mellett a lakosság belső identitását is pozitívan formálta, és számos belső indíttatású projekttel is támogatta a település jólétét. A realista jövővízió alkotása a kitörésre, megújulásra és újraformálásra esélyt kínáló fejlesztési irányok azonosítását jelenti oly módon, hogy a jövőtervezés szempontjából legfontosabbnak és leginkább identitásképzőnek, más településekhez képest legegyedibbnek és legsikeresebbnek tartott elemeit gyűjti össze, valamint a köztük lévő építő kapcsolatokat is feltárja.

Belső képességeink és külső esélyek halmaza

Közösségi céljaink és egy idősíkban megfogalmazott realista jövővízió megalkotásának két fontos eleme van. Egyrészt fontos, hogy tisztában legyünk belső képességeinkkel, azaz reálisan mérjük fel a természeti adottságunkban, az épített örökségeinkben, illetve a földrajzi elhelyezkedésünkben rejlő lehetőségeket. Mindezek mellett a közösséget alkotó egyének kompetenciájával és a jövőkép megalkotásában való aktív és konstruktív részvételével is számol.

Másrészt az egyre gyorsuló és változó külső környezetből származó, akár országspecifikus vagy még inkább nemzetközi trendeken alapuló külső esélyekkel is tisztában kell lennünk. Fel kell ismernünk és meg kell értenünk, hogy hova tart a világ, majd felkészülni arra, hogy ezen folyamatokat miképpen adaptálhatjuk és használhatjuk előnyként.

Vannak-e kitörési pontjaink?

Minden jövővízió megalkotásának elsődleges feladata, olyan kitörési pontok azonosítása, melyeket talán most problémának vagy megoldhatatlan területnek vélünk, de éppen ennek megoldása vezethet el egy közösségi konszenzusra épülő vízió megfogalmazásához. Másik nézőpontból kiindulva, a már meglévő és jól pozícionált értékeinkre kellene még inkább hangsúlyt fektetni és közös „hajónk” zászlajára tűzni.

Számos úton meg lehet közelíteni ezt a kérdéskört, de egy biztos, hogy a településünkön élő oly sokszínű közösségeink együttes gondolkodása és párbeszéde vezethet el egy közös jövővízió megalkotásához. Egyesületünk az év során felvállalja, hogy a városért tenni akaró és a jövőt formálni kívánó lakosaival és vállalkozóival, illetve meghatározó piaci és gazdasági szereplőivel karöltve a közösségeket leginkább foglalkoztató területeken konstruktív párbeszédet moderáljon. Hisz ki tudja a legjobban saját értékeinket és lehetőségeinket felsorakoztatni egy közös cél érdekében, ha nem mi magunk, akik itt élünk és dolgozunk.

Egy közös munka felemelő, mozgósító és izgalmas lehet, olyasmi érzés, amikor egy gyümölcsfát közösen elültetünk és annak gyümölcseit gyermekeink és unokáink fogják élvezni.

Egy közös utazásra hívunk MINDENKIT!  Legyen egy közös víziónk!

Debreczeni Attila
Elnök, Szövetségben a Gödöllőiekért Egyesület, www.gdl.hu