Húsvéti szokások külföldön

Vajon máshol is vannak húsvéti szokások? És ha igen, akkor azok hasonlóak a mieinkhez? Ezekből gyűjtöttünk össze egy párat.

Tojásfestés, locsolkodás, fészek készítés, hogy csak néhányat említsünk a húsvéti szokások közül Magyarországon. Ha kinézünk, országhatáron túlra, akár néhány ötletet is elleshetünk más országok húsvéti hagyományaiból – persze van olyan is, amit célszerű inkább csak távolról figyelni. Néhány érdekes szokást összegyűjtöttünk.

Svájcban például a kutakat papírszalagokkal és színes tojásokkal díszítik fel, így tisztelegnek az ünnep alkalmából az életadó víz előtt. Szokás az is húsvétkor, hogy mindenki új ruhát vesz magára és a rokonok, barátok ebben látogatják meg egymást – ez az újjászületést, újjáéledést szimbolizálja.

Ha Angliában élő rokonainkat, barátainkat látogatjuk meg, ott is érhetnek minket meglepetések. Az angolok ugyanis húsvétkor kimennek egy közeli dombra, és onnan tojást gurítanak. Az ünnepi verseny nyertese az, akinek a tojása megússza a rizikós kalandot.

Belgium egyik városában is a tojás a főszereplő. Kruishoutem-ben ilyenkor tojásvásárt tartanak, ahol tojásherceget és tojáshercegnőt is választanak, továbbá a templom tornyából kis ejtőernyőkkel tojásokat is leeresztenek.

cseheknél a magyar szokáshoz hasonló hagyomány is létezik, ez az az úgynevezett pálcázás. Vagyis itt a fiúk nem vízzel locsolják a lányokat, hanem fűzfavesszővel – finoman – megütögetik őket. Abban az esetben, ha ez sikerül nekik – éppen úgy, mint nálunk -, tojást kapnak ajándékba.

Bulgáriában is kiemelt szerepe van a tojásnak húsvétkor. A bolgárok páratlan számú festett tojással veszik körbe a húsvéti kenyeret, amit a pap a templomban megáld, majd az emberek a rokonaiknak, barátaiknak ajándékozzák. A tojásokat másnap törik fel, egyet a templom mellett lévő fához vágnak, és ezt eszik meg először a böjt után.

Van azonban ezeknél hangosabb és látványosabb szokás is – talán nem meglepő módon éppen a görögöknél. Görögországban ugyanis van egy olyan sziget – Chios -, ahol húsvétkor rakétáznak, petárdáznak a helyiek. Egészen pontosan tölteteket rögzítenek a házak, templomok falához és innen indítják a “kilövést”. Egyes források szerint a XIX. századig – a török hódoltság idejére – nyúlik vissza a rakétázás hagyománya. A rendhagyó szokás persze nem veszélytelen, néha az épületek sérülését is okozza, de a szigeten élők ragaszkodnak a régi hagyományhoz.

Legújabb cikkek a Hitélet kategóriából

Ok nélkül…

Nagyon sok jóakaratú ember jelezte, hogy szívesen segítenének adományokkal a Szent Kereszt Görögkatolikus templom helyreállítási munkálataihoz.…

Feltámadott!

Balogh Péter Piusz - Premontrei Apátság plébánosa, O.Praem. apát,
Hugyecz János - Szentháromság templom plébánosa, Sivadó János
-…

Feltámadott!

Balogh Tamás- Református Egyházközség lelkipásztora, Horváth Péter - Hetednapi Adventista Gyülekezet lelkipásztora, Lőrik Levente Baptista Gyülekezet…