A magyar tudomány ünnepe

Ma van a magyar tudomány ünnepe. Miért éppen ma? Mióta ünnepeljük ezt a napot? Milyen programokkal készül erre az alkalomra a Magyar Tudományos Akadémia?

A magyar tudomány ünnepéről a Magyar Tudományos Akadémia már 1997 óta megemlékezik, azonban hivatalosan csak 2003 óta ünnepeljük. 1825-ben ezen a napon, Széchenyi István felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság létrehozására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. Ez a nap kezdetben -kormányrendelet alapján- a magyar tudomány napja volt, majd az Országgyűlés a 2003. évi XCIII. törvény értelmében, a magyar tudomány ünnepének nyilvánította.
A hivatalos indoklás szerint: „Az Országgyűlés a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja”

A magyar tudomány ünnepe a tudományos gondolkodás, és az új kutatási eredmények megismertetésének legrangosabb, és legnagyobb hazai fóruma. Minden évben egy központi gondolat köré csoportosulnak a tudományos előadások, melyek egy hónapon át tartanak. A szervezők 2020-ban kiemelten fontosnak tartják a tudomány rendszerközpontúságát, ezért az idei év mottója a „Jövőformáló tudomány” lett. A rendszerközpontú szemlélet jelenti többek között a tudomány stabilitását a társadalom számára, és ezáltal időtálló értéket teremt a tudományos eredményeket felhasználók számára. A tudományünnep másik kiemelkedő célja, hogy hangsúlyozza az új tudományos módszerekkel együtt járó szemléletváltás fontosságát. Emellett felhívják a figyelmet az Akadémia egyik kitűntetett célkitűzésére is, miszerint az anyanyelvre épülő, versenyképes tudás megteremtése a nemzeti összetartozás alapja, és a fejlődés szempontjából nemzeti érdek. 

A rendezvénysorozat kiemelkedő témái közt szerepelnek a járványhelyzethez köthető előadások, mint például: a tudomány szerepe a COVID-19 okozta társadalmi sokk kezelésében; a digitális oktatás jelene és jövője; női kutatók részvétele a járvány elleni küzdelemben; az alapfejlesztés-kutatás-innováció kapcsolata a vakcina tervezésben; az emberiség helyzetét meghatározó nagy járványok kérdése, vagy a környezet és gazdaság szimbiózisának lehetőségei és kihívásai a járványhelyzet után. 
A járványhelyzethez köthető előadásokon túl, szó lesz még többek között a mesterséges intelligenciáról; az 5G-sugárzás komplex egészségügyi, társadalmi, technológiai és fizikai hatásairól; az anyanyelvi megértés elmélyítésének lehetőségeiről; a Mars-expedíciók hatásáról a Földön kívüli élet keresésében, vagy a víz jelentőségeiről és korlátairól a 21.században. 

A programsorozat, a járványhelyzet miatt, rendhagyó módon, idén online formában lesz megtekinthető november 3-30. között, a Magyar Tudományos Akadémia Youtube csatornáján.

További részletek, illetve az esemény programfüzete megtalálható a Magyar Tudományos Akadémia oldalán

Legújabb cikkek a Közélet kategóriából

Gödöllői vizes (v)iszonyok

Vannak helyzetek, amikor Gémesi György sem tehet mást, mint mosolyog.
Pironkodhatna is, hogy három évtizedes polgármesteri…